Alaposabban mérlegelik a fiatalok a banki hitel felvételét, mint öt évvel ezelőtt, a 60 év felettiek esetében viszont nagymértékben emelkedett a tartozások aránya – derül ki az EOS csoport kutatásából. Európa egyik vezető kintlévőségkezelő vállalatcsoportja, az EOS csoport magyarországi leányvállalata több mint ötszázezer, 2023-ban Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában, összevetve nemcsak az előző évvel, de a 2019-es világjárványt megelőző adatokkal is.
Az összes ügyféldarabszámot illetően a banki tartozások aránya 25 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben, bár az előző évhez képest 2023-ban 3 százalékkal konszolidálódott ez a szám. Az elemzésben nem csupán az adósságok típusát hasonlították össze a Covid-járvány előtti adatokkal, hanem az egyes korosztályokban felfedezhető különbségekre is kitértek.
Míg a 20–39 éves korosztályban 10 százalékkal csökkent a késedelmes banki tartozások száma, a 40–59 évesek körében majdnem 33 százalékos növekedést figyelhetünk meg.
A 60 év felettiek esetében szintén emelkedett ez az arány, mégpedig 41 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció egyre inkább ügyel a pénzügyi tudatosságra, míg az idősebbek jobban rászorulnak a banki hitel felvételére. Ennek okai igen sokrétűek lehetnek:
Szintén érdekes megfigyelni a telekommunikációs tartozások változását, ami mintegy 16 százalékkal csökkent a teljes ügyfélkörre nézve 2019-hez képest. Míg a 20–39 éves korosztályban 36 százalékos, a 40–59 éveseknél csupán 7 százalékkos csökkenést tapasztaltak, a 60 év felettiek esetében ugyanakkor 12 százalékos növekedés történt. Ha az előző évet vizsgáljuk, akkor az összes ügyféldarabszámban 7 százalékos csökkenés történt. Ez a folyamatosan lefelé ívelő tendencia is azt mutatja, hogy manapság az internet és az okostelefon térhódításának köszönhetően sokan előbb fizetik be ezeket a számlákat, mint akár a közműveket.
A kormány legkésőbb jövőre munkáshitelt vezet be – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Kiket érint ez az új konstrukció, és mire is használható fel a kölcsön? – járta körül a Világgazdaság.
A csütörtöki kormányinfón elhangzott, hogy a következő kormányülések valamelyikén, de legkésőbb október végéig döntés születik arról, hogy legkésőbb jövő év január 1-jétől szakmunkáshitelt vezet be a kormány. A kedvezményes kölcsönt azok vehetik majd igénybe, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és nem jogosultak a diákhitelre.
Ezzel szemben az elmúlt öt évben az idősebb korosztályban növekvő ügyfélszám azzal magyarázható, hogy a 60 év felettiek ekkor szembesülnek az életkori költségek váratlan növekedésével, például egészségügyi ellátási vagy lakhatási költségekkel, amelyeket hitelfelvétellel próbálnak finanszírozni. Így sok esetben belekerülnek egy mókuskerékbe, pénzügyi ismeretek hiányában pedig az egyre többfelé ágazó kiadások könnyen eladósodáshoz vezetnek.
Habár a banki tartozások esetében az ügyféldarabszámban 25 százalékos növekedés történt, a befizetett összegek mennyiségében mégis közel 5 százalékos csökkenés figyelhető meg az öt évvel ezelőtti adathoz képest.
A telekommunikációs tartozásokat tekintve minden korosztályban csökkenés tapasztalható, a teljes átlagot tekintve 20 százalékkal lett alacsonyabb a befizetett összeg. A 2022-es adatokhoz viszonyítva a banki tartozások összege 3,7 százalékkal, míg a telekommunikációs tartozások összege 21,2 százalékkal csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.