Megmozdult a magyar állampapírok Holt-tengere, már más befektetés is van
Sorra vágta vissza a lakossági állampapírok hozamát az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt hónapokban, ami kedvez a rivális befektetéseknek. Ám a kormányzati szándék vélhetően nem a portfóliók átrendezése lehet, valószínűbb a Holt-tengerként nyugvó likviditás átcsatornázása olyan eszközökbe, amelyek a gazdasági növekedést támogatják.
Bár a 29 ezermilliárd forintot meghaladó értékpapírvagyon legnagyobb tétele, több mint 13 ezermilliárd továbbra is állampapírállomány. Ám
komoly versenytárs akadt.
Állampapír helyett befektetési jegy
A lakosság hazai befektetési alapokban lévő vagyona a hatalmas friss tőkebeáramlásnak és a jó hozamoknak köszönhetően az első fél év végén már átlépte a 10 ezermilliárd forintos lélektani határt, és lassan megközelíti a 11 ezermilliárdot is. Ehhez jönnek még az egyre népszerűbb külföldi alapok, közel 2 ezermilliárdos lakossági vagyonnal. Más szavakkal: a teljes – hazai és külföldi – alapokban lévő háztartási vagyon lassan megközelíti a magyar állampapírokban lévő összeget.
Tavasszal még úgy tűnt, hogy a forintalapú állampapírok akár a magyar fizetőeszköz gyengélkedése esetén is hozamelőnyt biztosítanak az eurós kötvényekkel szemben. Akkor úgy kalkuláltak, hogy 430 forintos euróig nem érdemes áttervezni a portfóliót.
Ám jócskán átrajzolta a kilátásokat, hogy az elmúlt hónapokban a legtöbb magyar állampapír kamatát visszavágták.
Legutóbb az egyik legnépszerűbb hazai befektetés , a Magyar Állampapír Plusz kamata csökkent. A szeptember 2-án indult sorozat első éves kamata 6 százalék lett az eddigi 6,25 százalék helyett, míg a futamidő utolsó (ötödik évében) 7 százalék, az eddigi 7,25 helyett. Így az ötéves befektetés éves hozama 6,48 százalékra csökkent a korábbi 6,73 százalékról.
Állampapírból hitelbe
Az állampapírpiacot is érinti a magyar kormány gazdasági kabinetjének új akcióterve, amely arra keres megoldásokat, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.
Az elképzelések között szerepel az a megoldás, egyfajta lombardhitel, ahol az állampapírba helyezett megtakarításból és annak hozamából lehetne törleszteni a lakáshiteleket, és az is a megoldás része lehet, hogy az állampapír-fedezet kiválthatja a hitel kötelező önerejét.
Fordulatot jelez az állampapírpiacon
a kötvények hitelfedezetként való használata. Korábban olyan időszakok voltak, amikor hitelből vásárolt állampapírt a magyar lakosság. Legutóbb tavaly tavasszal, amikor az előző évi inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény (PMÁP) 20 százalék körüli hozamfizetése és az ahhoz képest számottevően alacsonyabb kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitel különbözetét ajánlották kihasználni a hitelközvetítők.
Nyilván a kormánynak is feltűnt, hogy a 13 ezermilliárd forintot is meghaladó
állampapír-állomány Holt-tengerként nyugvó likviditása,
amely eddig csak a magyar adósságfinanszírozás függetlenségét szolgálta, akár a magyar gazdaságot is élénkíthetné.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.