Az irányadó várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) még ma, azaz csütörtökön, 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, de lehet érveket találni egy héjább döntés mellett is. Ez a kamatok szinten tartása lehetne, ami persze óriási meglepetés lenne, mégsem zárható ki teljesen.
Egyrészről újra gyenge hangulatindikátorok jelentek meg az utóbbi hónapokban, melyek tükrözik a vállalatok és a befektetők véleményét a gazdasági helyzetről és a várakozásaikról, másrészről pedig
Nem véletlen tehát a piacok világos ítélete, amely szerint az Európai Központi Banknak csökkentenie kell a kamatokat az októberi kamatdöntő ülésen. Ne feledjük azonban, hogy a döntés sokkal vitatottabb lehet, mint gondolnánk, hiszen szeptemberben a jegybanki döntéshozók világos üzenete volt, hogy fokozatosan, és nem lóhalálában csökkentik a kamatokat.
Az EKB határozott véleménye volt továbbá, hogy az októberi ülés túl korai lenne ahhoz, hogy bármilyen alapvető változást lásson saját növekedési és inflációs értékelésében. Ezzel szemben a decemberi ülés sokkal jobb esélyt kínált a következő kamatcsökkentésre, mivel erre már frissített makroprognózisok ismeretében ülnek be a döntéshozók.
A gyorsan romló növekedési és inflációs kilátás mögött mélyebb strukturális problémák is meghúzódhatnak, s nem csupán az átmenetileg gyengébb adatok. Valójában a hangulatindikátorok már június óta csökkentek, és a beszerzésimenedzser-index adatai is csökkenő trendet mutatnak, a feldolgozóipari index pedig a gazdaság zsugorodását jelzi.
Míg a szeptemberi inflációs mutató csökkenését még mindig elsősorban a kedvező energiaár-alapú hatások vezérelték, az évesített havi árváltozások nagyot csökkentek az elmúlt hónapokban. Egyre több jegybankár szólalt fel az elmúlt hetekben a kamatvágás mellett, így többségben lehetnek azok a jegybankárok a monetáris tanácsban, akik a vágás mellett teszik le a voksukat. A szenvedő feldolgozóipar számára pedig az olcsóbb pénz valóságos mentőöv lehet.
Eddig nem jelent meg semmilyen „hard” makroadat a jegybank szeptemberi ülése óta, ami azt jelenti, hogy a gazdasági lendület további gyengülésének félelme tisztán hangulatindikátorok által vezérelt. Ezeket a hangulatindikátorokat nem is olyan régen az EKB még megbízhatatlannak nevezte.
Ezenkívül némi gazdasági lendületvesztéssel már eleve számoltak az EKB munkatársai az előrejelzéseikben. Ami pedig az inflációt illeti, Christine Lagarde EKB-elnök már jelezte az infláció szeptemberi csökkenését, és valóban, mivel szeptemberben az infláció évi 1,8 százalékon állt, pontosan összhangban volt az EKB saját előrejelzéseivel.
Előretekintve pedig a pénzromlás üteme továbbra is nagymértékben függ az olajárak alakulásától. Míg a jegyzés szeptemberi csökkenése fontos tényező volt az elsődleges inflációs mutató mérséklődésében, addig a közel-keleti feszültségek ismét felfelé nyomták az árakat az elmúlt két hétben.
Végül pedig érdemes a szolgáltatások árairól is beszélni, amelyek azt mutatják az elérhető adatok alapján, hogy
a szolgáltatási infláció magas maradt, ami egy újabb érv a megfontoltabb kamatvágás mellett.
Összességében azonban a várakozások szerint a 25 bázispontos kamatvágás a reális forgatókönyv a mai kamatdöntő ülésen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.