Az utóbbi fél évtized legnagyobb attrakciójára készül a tokiói tőzsde, ahol a helyi metróüzemeltető társaság részvényeivel október 23-án kezdik meg a kereskedést. A kormány 320 milliárd jen, azaz csaknem 2,4 milliárd dollár értékben ad el saját részesedéséből, az ajánlatokat az 1100–1200 jenes sávba várják, a metrórészvény bevezetési árának meghatározására jövő kedden kerül sor.
Az elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO) sikere szempontjából számos fontos és mérlegelendő körülmény merül fel, mindkét irányban. A Tokyo Metróban a kormány az állami pakett nagyságát csökkenti, de úgy, hogy tulajdonrésze a mai 53,4 százalékról ne csökkenjen 50 százalék alá.
A másik nagyrészvényesnek, a főváros önkormányzatának 46,6 százaléka van a húsz évvel ezelőtt alapított cégben. Érdekesség, hogy a legutóbbi, 2016-os vasúti privatizációkor nagyobb volt a bizalom, akkor a befektetőkhöz került át a teljes állami csomag.
Ez az egyik oldalról biztonságot jelent, a másik oldalról viszont azt a kockázatot is vállalni kell, hogy
az állam a szabályozói jogosítványai révén beavatkozik a piaci folyamatokba. Például azzal, hogy a jegyárakat befagyasztja.
A jelenlegi szabályozás korlátozott mértékű tarifaigazításokat engedélyez a metróüzemeltető számára. A kormányt egyébként törvény kötelezi arra, hogy legkésőbb 2028 márciusáig kezdje meg a privatizációt, hogy az abból befolyó összeggel a 2011-es tohokui földrengés és szökőár után felvett kölcsönöket törleszthessék.
A másik negatívum, hogy a Tokyo Metro számára nem engedélyezik a részvény-visszavásárlási programokat, amelyekkel szükség esetén a cég árfolyamát és a befektetői érdeklődést is fenn lehet tartani. Harmadikként a magas, és egyre növekvő eladósodottságot említi elemzésében a Reuters.
A privatizáció ezen nem segít, hiszen nem jár új részvények kibocsátásával, a beérkező források pedig rögtön tovább is áramlanak az államkasszába. Ráadásul az adósságállomány a folyamatban lévő, nagy ívű bővítési projektek fényében tovább nő, egészen 2030-ig erre lehet számítani.
Addigra pedig nyilván új beruházások is indulnak. A nettó adósságállomány márciusban a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, azaz az EBITDA 6,9-szerese volt, szemben a pandémiát megelőző év kevesebb mint négyszeres értékével. Az IPO-hoz kiadott prospektusban a kibocsátó figyelmeztet is arra, hogy középtávon nem tervezi hosszú távú adósságának jelentős csökkentését.
A negatívumok után több tételben sorolják a vételre ösztönző kedvező hatásokat, amelyek érintik
A befektetők felcsigázására a Tokyo Metro olyan kezdeti osztalékot javasol, amely a tőzsdei bevezetési árfolyamot alapul véve 3,6 százalékos hozamot jelent, ami duplája a közlekedési szektort jellemző átlagnak.
Nyereségtermelés terén is verik az átlagot, amiben fontos szerepük volt a pandémia idején elrendelt költségcsökkentő intézkedéseknek, majd a járvány lecsengése után visszatérő utasok tömegének. A Tokióba ingázók száma 15 millióra tehető, a társaság metróhálózatát pedig napi átlagban 5,95 millióan veszik igénybe.
A márciussal zárult pénzügyi évet 150 milliárd jenes (1,01 milliárd dollár) EBITDA-val zárták, a bruttó haszonkulcs pedig egy év alatt 10 százalékponttal, 39 százalékra javult, ami rendkívül látványos, és jócskán felülmúlja a közlekedési szektor 23 százalékos átlagát.
Ami a gazdálkodást és a kilátásokat illeti, a tokiói metró azt tervezi, hogy 2031-ig mintegy tizedével csökkenti a március végi, 9551 fős dolgozói létszámot, részben a fokozott automatizálás révén. A társaság a külföldi turisták utazásának megkönnyítésére bankkártyás fizetéssel is kísérletezik.
A pró és kontra érvek mérlegelése után inkább a vétel irányába hajlanak a befektetők, szakértők szerint többszörös túljegyzésre lehet számítani a Tokyo Metro IPO-ján. Ezt megelőzően, 2018 decemberében volt kiugró méretű IPO, akkor a technológiai vállalatokba fektető Softbank 21 milliárd dollárt szedett össze a tokiói parkettről.
Hogy a Tokyo Metro részvényeiért lesz-e akkora tülekedés, mint az alábbi, díjnyertes rövidfilmen az utasok között, azt most még tippelni sem lehet.
Hatvanéves a Sinkanszen – nyugdíj helyett dollármilliárdos fejlesztés vár rá
Megépítését viták előzték meg, felesleges nagyzolásnak tartották, mégis az 1964 októberében átadott gyorsvasút a Fuji mellett hamar Japán egyik jelképe lett. A Sinkanszen 60 milliárd dolláros fejlesztése nem áll meg, bár az ellenzők most is hallatják hangjukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.