Tűzijátékba kezdtek a francia tőzsdén az Atos részvényei, némi kormányzati segítséggel

Közel 170 százalékkal lőtt ki hétfőn délig a csődközelbe került francia Atos technológiai vállalat részvényárfolyama a párizsi tőzsdén, miután gáláns ajánlatot kapott a francia kormánytól fejlett számítástechnikai eszközeire.

Gáláns ajánlat futott be az Atos eszközeire Macronéktól

A párizsi kabinet 625 millió eurós nem kötelező érvényű ajánlatot adott az eszközökre, miután egy korábbi állami ajánlat eredménytelenül járt le. A májusban lejáró, nem kötelező érvényű ajánlat, amely az Atos mesterségesintelligencia-üzletágára, valamint a kutatók, a francia atomenergia-ipar és a hadsereg által használt szuperszámítógépekre terjed ki, 500 millió euróra értékeli az üzletágat, de további, a jövőbeni bevételektől függő kifizetéseket is tartalmaz – írja a Bloomberg.

Az Atos – amely Franciaország egyik legkiemelkedőbb technológiai vállalata, kulcsfontosságú beszállítója a legjelentősebb francia iparvállalatoknak, a nukleáris létesítményeknek, sőt a párizsi olimpiai játékoknak is – azért kénytelen eszközeit dobra verni, hogy kikerüljön abból a fojtogató adósságspirálból, amely már a további működését is veszélyezteti.

Jelenleg már egy csődeljárás keretei között bírósági felügyelet alatt áll, és hitelezői kétségbeesetten próbálják tőle kintlévőségeiket visszaszerezni. A végzetesen eladósodott vállalat Big Data & Security (BDS) egységének részét képező fejlett számítástechnikai eszközök azonban stratégiai jelentőségűek a francia állam számára.

A hitelezők karmai közé került az IT-cég

A bíróság egyébként a múlt hónapban már jóváhagyta az Atos szerkezetátalakítási tervét, amely elegendő forráshoz juttatja a vállalatot a további működéshez, miközben a hitelezők kontrollja is megmarad a vezetés felett jövő januárig. Közel 3 milliárd eurónyi hitelt és kötvényt alakítanak át saját tőkévé és új finanszírozássá. Philippe Salle, akit nagyjából három év alatt az Atos zsinórban már hetedik vezérigazgatójává neveztek ki, februártól veszi át az operatív vezetést. A feladat adott, a vállalatot talpra kell állítania.

Az Atos eközben közölte, hogy elaadja a BDS fennmaradó részeit, beleértve az úgynevezett kritikus rendszereket és a kiberbiztonsági eszközöket is, amire a francia pénzügyminisztérium külön nyilatkozatban reagált, kiemelve, hogy a potenciális vevőiket az eszközök stratégiai jelentősége miatt a francia kormánynak is jóvá kell hagynia. A szintén francia Thales védelmi ipari vállalat pedig már be is jelentette, hogy érdeklődik az eszközök egy része iránt. Korábban egyébként az Airbus és a cseh milliárdos Daniel Kretinsky is érdeklődött, ám eredménytelenül zárultak a tárgyalások mindkét esetben. 

A hónap elején az Atos a Worldgrid nevű hálózati egységének az eladásáról is megállapodott – a hozzá kapcsolódó adóssággal egyetemben – a francia Alten mérnöki és technológiai tanácsadó céggel, amely mintegy 270 millió eurót fizetne.

Egy-két év alatt nullázta magát le az Atos

Az Atost amúgy 1997-ben alapították, több IT-szolgáltató fúziójával, majd számos átalakuláson ment keresztül:

• felvásárolta egyebek között a Siemens IT Solution and Servicest, 
• a francia Bull szuperkomputercéget, 
• a Xerox ITO-ért egymilliárd dollárt, 
• míg a szintén amerikai Syntelért 3,4 milliárdot fizetett. 

A cég 2017-ben került a francia tőzsdei cégek elitklubját jelentő CAC 40 tőzsdeindex kosarába. Két éve a forgalma már meghaladta a 12 milliárd eurót, és több mint százezer embert foglalkoztatott.

A leszálló ág azonban már 2021-ben elérte a  vállalatot, akkor találtak a könyvvizsgálók könyvelési hibákat az amerikai egységeknél. A botrány mintegy egymilliárd euróval csökkentette az Atos tőzsdei kapitalizációját.

Ezután kezdődött a vezérigazgatók forgószínpadszerű váltogatása, ami a befektetői bizalmat is megroppantotta, miközben a felhőalapú számítástechnológiai üzletága vészesen lemaradt például az Amazon és a Microsoft színvonalától. Hanyatlani kezdett a cég profitabilitása, zuhant a tőzsdei értéke, 2,4 milliárdos adósságállományt halmoztak fel.

A régi befektetőket pedig a hétfői tőzsdei tűzijáték sem igazán vigasztalja, hiszen a részvényárfolyam még így is csupán 40 eurócentre nőtt, ami még mindig csupán az 50 százalékát teszi ki a néhány évvel ezelőtti kurzusnak.