Kifejezetten valószínűtlen, hogy a forint jövőre valódi erősödést mutasson az euróval szemben, a kockázatok ugyanis szinte kivétel nélkül az ellenkező irányba mutatnak. A közös deviza egységéért így jövőre szinte biztosan 405-410 forintot vagy még többet kell majd kifizetniük a magyaroknak – derült ki a Világgazdaság elemzői konszenzusából, melyet a hazai tőkepiaci szakértők megkérdezésével állítottunk össze.
Arról kérdeztük az elemzőket, hogy
A 2024-es évből hátralévő bő hat hétre előretekintve viszonylag nagy a szórás az elemzői árfolyam-várakozásokat tekintve. Az euró-forint kereszttel kapcsolatban az Equilor Befektetési Zrt. a leginkább optimista, amely 400-as árfolyamot vár az év végére, míg a lista másik végén a Gránit Alapkezelő várakozása áll, amely szerint az elmúlt napokban látott 410-es árfolyamszint sem lenne meglepő hat hét múlva.
A dollárrelációban szintén az Equilor tűnik a leginkább bizakodónak: Varga Zoltán szenior elemző 370-es év végi árfolyam-előrejelzést adott lapunknak, a többség viszont inkább a gyengébb árfolyamszint mellett foglalt állást: az átlagos dollárkereszt 380 környékén van az elemzői várakozások szerint. Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzőjének várakozása szerint a 389-es dollárárfolyam is elképzelhető az év végén, Zakár Tivadar, a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. cégvezetője szerint
viszont a 395-ös év végi dollár is elképzelhető,
ami egyébként több mint kétéves mélypontot jelentene a hazai deviza számára.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az idei évre vonatkozó várakozások kapcsán így fogalmazott:
Szétvált az euró és a dollár kamatpálya-várakozása az elmúlt hetekben, részben Trump győzelme miatt, részben a két térség közötti növekedési és inflációs kilátások miatt. Ez hozta el a jelentős dollárerősödést, de úgy gondoljuk, hogy az átárazás jelentős része lezajlott, így év végéig nem várunk további markáns dollárerősödést. A forint esetében fontos a keddi kamatdöntés, de szigorú hangvételű jegybankra számítunk, változatlan kamatra az év végéig, amely kisebb forinterősödést hozhat magával.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója hozzátette:
A forint kicsit korrigálhat év végéig, de 400 forint alatti euróárfolyamot tartósan nem várnánk már. Friss pontbecslésünk az idei év végére a 402,5 forintos eurójegyzés. A forint további jelentős gyengülése fundamentális oldalról kevésbé valószínű: a folyó fizetési mérleg jelentős többlete például nem igazán támasztaná alá a forint folytatódó gyengülését. A dollárral szemben azt várjuk, hogy a 380-as szint alatt zárja a forint az év végét.
A 2025-ös forintárfolyam kapcsán az ez év végivel ellentétben nagyjából konszenzust látni az általunk megkérdezett elemzők körében: 400 forint alatt nem valószínű, hogy lesz a jegyzés, a legtöbb elemzőház éves átlaga 405-410 forintos euróról szól, a Concorde Értékpapír Zrt. az év végére vonatkozóan viszont már 410–418 közötti eurójegyzéssel számol. Egy dolog tűnik csak biztosnak: unatkozni jövőre sem fogunk.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője jegyzetében azt írta:
Várakozásunk szerint jövőre is nagy maradhat a volatilitás, így tág sávban mozoghat a forint. A kereskedési csatorna alja 395-398 körül alakulhat, míg a teteje 415-418 környékén lehet, de összességében egy enyhén leértékelődő árfolyammal számolunk. Az éves átlag 405–408 között alakulhat.
Az árfolyamszintet tekintve hasonló véleményen van Árokszállási Zoltán is: a szakértő kiemelte, az erősebb dollár és a magasabbra kúszó tengerentúli kamatvárakozások megnehezítik a forint fenntartható erősödését, ráadásul az is valószínűsíthető, hogy az MNB jövőre óvatosan újra el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket, így a forint egyik támaszául szolgáló kamatkülönbözet is mérséklődhet.
A forintot azonban valóban támasztja a folyó fizetési mérleg többlete, miközben az inflációs kilátások miatt az MNB összességében óvatos lehet, ezért további jelentős gyengülésre sem számítanánk a mostani szintekről. Jövőre 405 forintos átlagos euróárfolyamot valószínűsítünk
– tette hozzá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A megkérdezett elemzők egybehangzó vélekedése az, hogy mind külső, mind belső kockázattal bőven számolhatunk majd 2025-ben. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a külső kockázatok közül elsősorban
a belső tényezők közül pedig
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője rámutatott:
A globális kockázatok közül mindenképpen Donald Trump leendő elnökségét kell kiemelni, a korábban beígért védővámok hátrányosan érintenék a hazai gazdasági növekedési lehetőségeket. Emellett Trump növekedésösztönző politikája magasabb inflációt, így magasabb amerikai kamatszintet eredményezhet, ami a dollár erején keresztül gyakorolhat nyomást a forintra.
A szakértő szerint hazai oldalon az új jegybankelnök személye, illetve az új jegybank monetáris politikája tűnik most a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek.
Árokszállási Zoltán szerint is rengeteg múlik az új Trump-kormányon, de nem feltétlenül csak negatív hozadékai lehetnek hazánk számára.
Fontos lesz, hogy végül az új amerikai adminisztráció miket fog végrehajtani a belengetett intézkedéseiből. Az is érdekes kérdés, hogy vajon a magyar kormány hogyan fogja tudni „aprópénzre váltani” az új amerikai adminisztrációval fennálló, nagyon jó kapcsolatait. Ha ebben sikert érne el, az az ország megítélésére jó hatással lenne, de egyelőre nem látszik, mi lehetne ennek a pontos módja
– emelte ki a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.