A tőzsdék még Trump-lázban égnek, de Warren Buffett most is hideg fejjel gondolkodik. Vajon mire gondol? Amikor a pénzügyi válság óta nem látott mértékben halmozza a készpénzt. A Wall Street Journal „Azt beszélik” rovata az omahai orákulum újabb furcsa lépésén spekulál: vajon mit tud Buffett, amit mi nem?
Amerikában hétfőn is tovább emelkedtek a vezető részvényindexek. Bár valamelyest csillapodott az optimizmus, de így is pozitív tartományban zártak a mutatók: az S&P 500 index 0,1 százalékkal, a Dow Jones 0,69 százalékkal, a Nasdaq Composite 0,06 százalékkal került feljebb.
Az általános jó hangulatban különösen feltűnő, hogy a világ legtöbbek által követett befektetője hirtelen óvatossá vált. Pedig éppen Warren Buffett szokta tréfásan mondogatni, hogy kedvenc részvénytartási ideje az „örökkévalóság”, s persze, még mindig jelentős összegeket tart amerikai vállalatok részvényeiben.
De még soha nem vett le ennyit az asztalról, mint most.
Óriási összeget, 325 milliárd dollárt tart készpénzben, illetve azzal egyenértékű eszközökben, többnyire kincstárjegyekben.
Azért nem derült égből villámcsapásként érte a piacot Buffett készpénzhalmozása, amennyiben 2022 óta megfigyelhető a tendencia. De az idei évben különösen dinamikusan nőttek a likvid eszközei.
Nem arról van szó, hogy a részvénypiac túlfeszített lenne, s
már az összeomlás vagy akár a medvepiac szélén állnánk.
Ám David Kostin, a Goldman Sachs stratégája nemrég azt jósolta, hogy az S&P 500 hozama a következő évtizedben átlagosan csak évi 3 százalék lesz, ami kevesebb, mint egyharmada a háború utáni ütemnek.
Kostin jelentése összhangban van más előrejelzésekkel. A Vanguard vagyonkezelő óriás nemrégiben 3–5 százalékos éves hozamtartományt jósolt a nagy amerikai részvények esetében, és csak 0,1–2,1 százalékos emelkedést a növekedési részvények esetében az előttünk álló évtizedben.
Van egy klasszikus Buffett-mutató, amelyet az omahai orákulum egyszer a legjobb mérőszámnak nevezett arra, hogy hol állnak az értékelések egy adott pillanatban. Nevezetesen az összes tőzsdén jegyzett részvény arányát az amerikai gazdaság méretéhez hasonlítja. Nos, ha a Wilshire 5000 indexet tekintjük proxynak, akkor most 200 százalék körül van az érték, vagyis
a részvénypiac feszítettebb, mint a technológiai buborék csúcsán.
Nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai kincstárjegyek most többet ígérnek biztonságosan, mint a kockázatos részvények várható hozama. Talán nem véletlen, hogy Buffett ennyi zsetont levett az asztalról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.