A fogadási piacok, és különösen a kriptovalutákat használó Polymarket óriási figyelmet kapott az amerikai elnökválasztási kampány során, sőt amikor az Donald Trump győzelmére nagyobb esélyt adott, mint a különböző, közvéleménykutatási adatokat felhasználó szakértők, még olyan vádakat is megfogalmaztak, hogy a Polymarketet szándékosan manipulálják a republikánus jelölt győzelmi esélyének fokozása érdekében.
Ezt alátámasztotta az is, hogy Trump győzelmére kiugróan magas összegben fogadott négy, névtelen fiókon keresztül egy titokzatos francia, ami feljebb nyomta a Trump győzelmére vonatkozó fogadások árát, ami lefordítható annak valószínűségére. A The Wall Street Journal utol is érte a Théo becenevű fogadót, aki ugyan nem fedte fel magát, de elmondta, hogy mi vezérelte tétjeinek felrakásakor.
A francia befektető úgy okoskodott, hogy a közvéleménykutatások 2016-ban és 2020-ban is alulmérték Trump támogatottságát, ezért lehet arra számítani, hogy ez 2024-ben is megismétlődik.
Théo nemcsak arra fogadott, hogy Trump megnyeri az elektori kollégiumot, de arra is, hogy szavazatok számában is ő lesz a győztes
(az amerikai elnökválasztás sajátossága miatt sokszor nem az nyeri a választást, aki a legtöbb szavazatot kapta, ugyanis azok földrajzi megoszlása is számít), amire kevesen számítottak. Sőt, a titokzatos befektető hétből hat csatatérállamban is Trumpra fogadott, ám Michigan államban ő sem számított a republikánus jelölt győzelmére.
A fogadási piacok előrejelzéseinek pontossága mellett érvelők szerint az, hogy pénzt kell tenni véleményünk mögé javítja azok hatékonyságát és akár több információt is összegezni tud, mint az akár rendkívül sok szempontot felhasználó modellek. Théo története az ő igazukat bizonyítja, hiszen a több tíz millió dolláros téteket feltevő francia kereskedő arra is gondolt, hogy hogyan lehetne orvosolni a Trump támogatottságát rendszeresen alulbecslő közvéleménykutatásokat. A félénk Trump hatás szerint a republikánus jelölt támogatói nem szívesen beszélnek a közvéleménykutatóknak arról, hogy kire szavaznának, vagy részt sem vesznek a felmérésekben.
A megoldás erre az lehet, hogy a kutatók nem azt kérdezik meg a felmérés résztvevőitől, hogy ők maguk kire szavaznának, hanem azt, hogy mire számítanak, a szomszédaik melyik jelöltet részesítenék előnyben. Théo szerint az ezen módszerrel készült amerikai kutatásokban Kamala Harris demokrata elnökjelölt támogatottsága több százalékponttal elmaradt a más felmérések átlagától. De a több tízmillió dolláros fogadás érdekében a francia befektető saját kutatásokat is rendelt ezen módszerrel, amihez egy neves, meg nem nevezett közvéleménykutatót kért fel. A téteket tehát nem azért tette fel, mert bármiféle politikai motiváció hajtotta, hanem pusztán azért, hogy ezzel pénzt keressen. Ez pedig sikerült is neki, és
az általa megrendelt nem nyilvános felméréseket beépítő piacok valóban tartalmaztak többletinformációt ahhoz képest, mint amivel a nyilvános adatokat használó előrejelzési modellek számoltak.
Azt ugyanakkor érdemes észrevenni, hogy bár a Théo biztosította információtöbblet beépült a Polymaret áraiba, a piac többi szereplője azzal nem rendelkezett, így hátrányban volt a francia kereskedővel szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.