Kínában finomíthatná a kongói vagy ukrán ritkaföldfémeket Donald Trump
Egy irányba mutat Grönland fenyegetése, Ukrajna zsarolása és a kongói ásványalku: az Egyesült Államok ritkaföldfém-lelőhelyekre vadászik. Ám egyelőre nem világos, hogy hol dolgoznák fel az okostelefonokhoz és a sugárhajtású vadászgépekhez is nélkülözhetetlen ásványokat. Kínába mégsem küldhetik finomításra, hiszen épp a kínai források alternatíváját kutatja Donald Trump. Ahogy azt már demokrata elődje, Biden is tette.
Kína megkerülhetetlen a ritkaföldfémek feldolgozásában
Nagy szükségünk van ritkaföldfémekre
– hajtogatja Donald Trump. Ami jól hangzó szlogen, hiszen stratégiai ásványokról van szó, melyek legnagyobb termelője Kína. És az Egyesült Államok elnöki ciklusokon átívelően próbálja csökkenteni kínai kitettségét a kritikus ásványok területén.
Valójában az Egyesült Államok már jelenleg is bőséges ritkaföldfém-készlettel rendelkezik. A globális kínálat 12 százalékát náluk bányásszák. Ám ennek kétharmadát Kínába exportálják. Az ázsiai ország végzi a világ ritkaföldfém-feldolgozásának 85 százalékát.
Nem a bányák hiányoznak, hanem a finomítók.
Az Egyesült Államokban ugyanis leépítették az ásványi anyagok feldolgozására szolgáló kapacitások nagy részét, míg Kína a ritkaföldfémek, a kobalt, a réz és sok más fém meghatározó finomítójává vált a világon.
Az amerikai ritkaföldfém-finomítói kapacitás elvesztése csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Államok dezindusztrializációja végső soron geopolitikai riválisának kedvezett. Az Egyesült Államok szinte leállította a kulcsfontosságú termékek, köztük a konténerszállító hajók, bizonyos gyógyszeripari összetevők és jó néhány szerszámgép gyártását, mivel olcsóbb és hatékonyabb a külföldi gyártás. Ennek nyertese elsősorban Kína.
Az 1990-es évekig az Egyesült Államok az ásványok és fémek jelentős finomítója volt. De aztán
Kína domináns szereplővé vált, az olcsó munkaerőnek és a lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Utolsó pillanatban mentettek meg egy cinkkohót
Nem a ritkaföldfémek jelentik az egyetlen problémát. Tavalyelőtt került az érdeklődés középpontjába a Wall Streeten egy clarksville-i cinkkohó. Pedig csak egy közepes méretű, viszonylag modern üzemről volt szó Tennessee-ben. Addig nagyjából csak a holland tulajdonosok és Montgomery megye gazdaságfejlesztésért felelős tisztviselői voltak képben abban, miért is stratégiai fontosságúvá az üzem. Nos, az amerikai újságolvasók meglepetten értesültek arról, hogy a holland Nyrstar üzeme az egyetlen olyan ipari létesítmény az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol a galliumot és a germániumot ki lehet nyerni az elektronikai gyártásra alkalmas minőségben. Márpedig mindkettő elengedhetetlen az okostelefonok és a radarrendszerek csipjeinek előállításához. Mivel Kína a legnagyobb globális szállító, még a Biden-adminisztrációval harcolva, leállította a gallium- és germániumexportját, jókora hiányt idézett elő az Egyesült Államokban, ezért
a kereskedelmi háború egyik fontos csatatere lett Clarksville.
A Trafigura árupiaci óriás tulajdonában lévő Nyrstar helyi üzemében 190 millió dolláros fejlesztés indult, melynek idén kezdhetik az elektronikai minőségű gallium és germánium termelését. A termelés felfutása után évente körülbelül 40 tonna galliumot és 30 tonna germániumot nyerhetnek ki, ami az Egyesült Államok szükségleteinek 80 százalékát kielégítené.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.