Utolérte a végzete Európa egyik leggazdagabb országát: végül az arany okozza a vesztét – a politikusok képtelenek elfogadni

Komoly belpolitikai feszültség tárgyává vált az aranyipar Svájcban: egyes politikusok szerint ugyanis az ország legfontosabb exportterméke, a teljes kivitel 27 százalékát lefedő aranyrudak tehetők felelőssé azért, hogy Donald Trump meglepően kemény, 39 százalékos vámot vetett ki az országra – írja a Financial Times.

Arany: hatalmas csapás az amerikai vám a svájci gazdaságnak

A kritikus hangok úgy vélik, mivel az aranyrudak amerikai exportja egymagában 61,5 milliárd dollárt tett ki, hatalmas mértékben billentette meg a Trump által kiemelten fontosként kezelt kereskedelmi mérleget, jelentős hiányt alakítva ezzel ki a két ország közt Amerika „kárára”.

Ebből egyesek arra következtetnek, az arany exportja vezetett oda, hogy Trump minden várakozást felülmúló csapást mérjen az ország exportjára, ami így nemcsak az aranyiparnak fog fájni – főleg, hogy úgy tűnik, az aranyrudakat hamarosan mentesítik majd a vámok alól –, hanem a teljes svájci gazdaságnak. 

„Az aranyipar Svájcban kétezer embert foglalkoztat, éves szinten pedig 100 milliárd dolláros árbevételt generál, így túlzottan nagy foglalkoztatónak vagy adóbefizetőnek sem tekinthető. Kárt ellenben a teljes gazdaságnak hatalmasat okoz működésével a vámok bevezetésén keresztül, így az lenne az igazságos, ha az okozott károkat is megfizetné az ország felé” – fogalmazott Hans-Peter Portmann liberális politikus. 

A kártérítést a honatyák két módon tudnák elképzelni, 

• vagy egy a szektor profitját terhelő, extra „fenntarthatósági” adó képében, 
• vagy pedig úgy, hogy az aranyrudakat nem közvetlenül exportálnák Amerikába, hanem először visszaküldenék azokba az országokba, ahonnan a feldolgozatlan arany eredetileg származik, például Brazíliába, és rájuk bíznák az Amerikába való továbbszállítást, hogy ezzel kikerüljék a vámokat, és ne kelljen akkora bevételkiesést elszenvedni, mint a vámokkal megsápolt termékek keresleti csökkenése esetén.

A luxusóragyártók is hatalmas pofont kaptak Trumptól

Svájc saját aranybányákkal nem rendelkezik, az ország szerepe elsődlegesen a nemesfém feldolgozásában és exportálásában merül ki. Az alpesi ország összekötő szerepet is betölt az arany New York és London közti áramlásában: a két tőzsdén ugyanis eltérő méretű aranyrudakkal dolgoznak, így az egyikről a másikra való árumozgatás során új formába kell önteni a rudakat, a kereskedelem folyamatosságának biztosítása érdekében. 

elsősorban a vámháborús bizonytalanságoknak köszönhetően.

A svájci aranyipar ugyanakkor nem a rudak újraformázásán keresi a kenyere legnagyobb részét, hanem a feldolgozott nemesfém luxusóragyártóknak való értékesítésén keresztül: a Rolex és társai elsősorban svájci aranyat használnak fel termékeik készítése során, az aranyexport miatt kivetett vámok így számukra is kivételesen fájdalmasak lehetnek, hiszen termékeikért a tarifák miatt a fogyasztóknak sokkal magasabb összeget kell kipengetniük, mint eddig, a félelmek szerint nagyban csökkentve a keresletet, és más, Svájcon kívül gyártó versenytársaikhoz terelve a gazdag vevőket.

A friss vám egyébként feje tetejére állította a hét végén az arany piacát, a határidős opciók és a spot árfolyam közt rég nem látott ugrásokat lehetett megfigyelni.