Hivatalos: történelmi együttműködésbe kezd Magyarország, összefog a románokkal és a lengyelekkel is - nagy változás jöhet a régiós befektetésekben

Történelmi jelentőségű szándéknyilatkozatot ír alá nyolc régiós ország pénzügyminisztere, valamint azok képviselői hétfőn Zágrábban, alapvető céljuk a régió tőkepiacainak együttes erősítése – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök egy csütörtöki felszólalásában a horvát lapok szerint. Az aláíráson, melynek tényét a Világgazdaságnak nyilatkozó források is megerősítették, a kormányfő közlése szerint a horvát, szlovén, lengyel, szlovák, román, bolgár, észak-macedón és a magyar kormány, valamint tőkepiacok képviselői is részt vesznek.

Együttesen fejlesztenék a régió tőkepiacait a térség vezetői

A hétfőn aláírásra kerülő memorandum a horvát sajtó információi szerint megadja majd a körvonalait a régiós tőkepiacok együttes fejlesztésének, így szó esik majd benne többek közt 

• az érintett tőkepiacok közti jogszabályi előírások és szabályozások harmonizációjáról, 
• mely a tervek szerint növeli majd a piacok számára rendelkezésre álló tőke mennyiségét, 
• ezáltal nagyobb likviditást biztosít a tőkepiacok számára. 

Mindez csökkentheti a banki finanszírozástól való függését, egyben növelheti a piaci aktivitást, a kielégítetlenül marad tőkeigények keresleti nyomásán keresztül. 

A szándéknyilatkozatban lefektetettek legfontosabb célja a horvát lapértesülések szerint az lesz, hogy az érintett tőkepiacok növelni tudják vonzerejüket a nemzetközi tőke szemében, valamint serkenteni tudják a határokon átívelő kereskedelmet és tőkebefektetéseket, egyúttal megkönnyítsék a nemzetközi nagytőkéhez való hozzáférést a résztvevők számára.   

A horvát miniszterelnök szerint a memorandumban körvonalazott célok 

Az aláírásra a tervek szerint hétfőn kerül sor Zágrábban Marko Primorac horvát pénzügyminiszter vezetésével. 

Nem tőkepiaci unió, de hatalmas előrelépés lehet a magyar tőkepiac számára is

A tőkepiaci unióval kapcsolatos projektjét az Európai Bizottság 2015-ben indította útjára, a CMU-keretrendszer (Capital Markets Union) célja a mélyebb európai tőkepiaci integráció elérése volt, az egyik legnagyobb megoldandó problémaként pedig a főként a régiónkat érintő banki finanszírozási függés csökkentését azonosították. A tőkepiaci unió keretrendszere egységesítené a régiós tőkepiaci szabályozásokat, javítaná a kkv-k tőkéhez jutási esélyeit, valamint ösztönözné a határon átnyúló befektetéseket. 

A CMU-projekt minden célját egyelőre nem érte el, részleges sikereket ugyanakkor már lehet a programnak tulajdonítani, rajta keresztül létrehoztak egy tőzsdei bevezetéseket segítő, egységes dokumentációt, és a zöldbefektetések ösztönzésében is nagy előrelépéseket hozott a projekt, és bár nem közvetlenül a program keretében jött létre, de 

az MNB saját stratégiájának részeként. 

A kkv-finanszírozás diverzifikációja ugyanakkor továbbra is hagy még maga után kívánnivalót, a tagállamok közti fragmentáltság még mindig nagy, a likviditási problémák pedig egyértelműen meggátolják az igazán jelentős nemzetközi tőkét a régióban való kereskedéstől.

A tőkepiaci unió teljes egészének implementációja ugyanakkor nem minden tagállam számára lenne ideális, a még bankalapú finanszírozásból működő cégek például könnyen lépéshátrányba kerülhetnének egy egységes piacon azokkal a cégekkel szemben, melyek már most is a piaci finanszírozásból élnek, az egységesített szabályozási keretekkel ugyanakkor a régiós tőzsdék is elvesztenék mozgásterük egy részét, hiszen például nem tudnának szabályozásokat a saját piacaik igényeire szabni. 

Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde tavasszal hivatalba lépő vezérigazgatója egy májusi beszédében például úgy fogalmazott a témában:

Az aláírás kapcsán megkerestük a Budapesti Értéktőzsdét is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.