Itt az alacsony infláció árnyoldala: amiért eddig nem fizettünk a bankolásnál, most megszűnhet ingyenesnek lenni
Januárban 2,1 százalékra csökkent az éves infláció Magyarországon a KSH friss adatai szerint. A decemberi 3,3 százalékhoz képest ez látványos mérséklődés, ráadásul az áremelkedés üteme immár a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célja alatt jár. Havi alapon ugyanakkor 0,3 százalékkal emelkedtek az árak decemberhez képest, vagyis a drágulás nem tűnt el, csak a korábbi hónapokhoz képest lassult.
A friss adat azért is fontos, mert a piaci szereplők figyelme egyszerre irányul a jegybank következő lépéseire és a lakossági pénzügyi termékekre. Az infláció visszaesése ugyanis nemcsak a kamatvágás esélyét növeli, hanem egy olyan megállapodást is „élesíthet”, amelynek eredményeként megszűnhet a bankoknál az alapszámla eddigi díjmentessége.
Ha ez így marad, a jegybank sem tud úgy tenni, mintha nem látná
A 3 százalék alatti infláció egyértelműen növeli annak esélyét, hogy a következő hónapokban a jegybank kamatcsökkentési pályára állhat. Ez azonban nem automatikus:
a Magyar Nemzeti Bank minden döntésénél a nemzetközi pénzpiaci környezetet, a forint árfolyamát, a költségvetési helyzetet és az inflációs kilátásokat is mérlegeli.
A kamatkörnyezet változása ugyanakkor nem csupán a hiteleknél fontos, de hatással van a betéti kamatokra, az állampapírok hozamára, és közvetve a banki díjakra is, hiszen a pénzintézetek üzleti modellje érzékenyen reagál arra, hogy mennyire „drága” vagy „olcsó” pénzzel dolgoznak.
A csavar: a jó infláció most a lakossági számláknál hozhat magasabb árat
A kedvező inflációs adatnak van egy kevésbé látványos, de a lakosság számára közvetlenül is érzékelhető következménye: megszűnhet az alapszámla eddigi díjmentessége.
A bankok jelenleg egy megállapodás alapján nem kérik el az alapszámla számlavezetési díját. A feltétel lényege, hogy ez az állapot addig marad fenn, amíg az éves infláció három egymást követő hónapban nem tér vissza a jegybanki toleranciasávba, vagyis nem csökken 4 százalék alá.
Mivel novemberben, decemberben és januárban is 4 százalék alatt maradt az infláció, a feltétel teljesült. Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha a megállapodás feltételei nem módosulnak, a bankok a közeljövőben újra elkezdhetik felszámítani az alapszámla havi díját.
Kicsinek tűnik, de ez már éves szinten fájhat
Az alapszámla díjszabása nem szabadáras:
jogszabály rögzíti, hogy a havi számlavezetési díj legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 0,5 százaléka lehet. Ez a jelenlegi számítás szerint 1454 forintos havi díjszint lenne.
Jóllehet, ekkora összeg elsőre nem tűnik drámainak, de éves szinten már 17–18 ezer forintos költség. Ráadásul sok olyan ügyfél használ alapszámlát, aki kifejezetten a díjmentesség miatt választotta ezt a konstrukciót, és nem feltétlenül rendelkezik olyan jövedelemmel, amely mellett a banki díjak könnyen „eltűnnek” a havi kiadások között.
Mit tud az alapszámla? A „minimumbankolás” csomagja egyben
Az alapszámla nem akciós termék, hanem egy jogszabályban rögzített bankszámlacsomag, amelyet minden hitelintézetnek kötelező biztosítania. A konstrukció célja eredetileg az volt, hogy mindenki számára elérhető legyen egy alapvető, átlátható és alacsony költségű fizetési számla.
A csomag legfontosabb elemei:
- díjmentes bankkártya, és a kártyás vásárlásért nem számítható fel külön díj
- készpénzfelvétel díjmentesen bármely magyarországi ATM-ből, havi 2 alkalommal, összesen legfeljebb 150 ezer forintig
- vagy havi 1 alkalommal, legfeljebb 50 ezer forintig a számlavezető bank fiókjában
- havi 4 díjmentes átutalás, összesen legfeljebb 100 ezer forintig
- forintbefizetés díjmentesen
- beszedési megbízások díjmentesen a számlára érkezve
- jellemzően van hozzá mobilbank- és netbank-elérhetőség is
A fenti elemek miatt az alapszámla egy olyan „minimumcsomag”, amely a mindennapi pénzügyek nagy részére elegendő lehet, különösen azoknak, akik nem végeznek sok tranzakciót, nem használnak hitelkeretet, és nem igényelnek prémiumszolgáltatásokat.
Ami ingyenes, az nem mindig rugalmas: ezek a korlátok sokakat meglepnek
Az alapszámla ugyan sok szolgáltatást kínál, de szigorú feltételek mellett.
A legfontosabb, hogy a számlatulajdonosnak nem lehet másik bankszámlája, illetve nem lehet rendelkező másik számla felett sem. Ha az igényléskor van másik fizetési számla, azt előbb mindenképp meg kell szüntetni.
További lényeges korlát, hogy az alapszámla mellé nem lehet folyószámlahitelt kérni, ami különösen azoknak jelenthet hátrányt, akik időnként rövid távú pénzügyi áthidalásra használják a hitelkeretet. A gyakorlatban tehát az alapszámla inkább egy stabil, kiszámítható, alapfunkciókra épülő csomag, nem pedig egy rugalmas bankolási eszköz.
A nyugdíjasoknál is kedvezőbb az inflációs fordulat
A januári adatok szerint a nyugdíjas-infláció 2,0 százalék volt, vagyis az idősek fogyasztási kosarában az áremelkedés még az általános inflációnál is mérsékeltebb maradt.
Ez azt jelenti, hogy a fix jövedelemből élő háztartások számára az év eleje kifejezetten kedvezőbb árkörnyezettel indult, ami javíthatja a kiszámíthatóságot a mindennapi gazdálkodásban.
Az alapszámla pedig éppen azok számára kínál stabil és átlátható megoldást, akik elsősorban alapvető banki szolgáltatásokat vesznek igénybe:
- bankkártyás fizetést,
- készpénzfelvételt,
- néhány rendszeres átutalást.
A konstrukció egyszerűsége és a szabályozott díjplafon miatt a költségek előre tervezhetők maradnak, ami a kiszámítható jövedelemmel rendelkező ügyfelek számára különösen fontos szempont lehet.
Ha azonban az alapszámla a jövőben valóban magasabb havi díjjal járna, az a nyugdíjasok számára érzékenyebb változás lehet – ugyanakkor a bankszámlapiacon több olyan konstrukció is elérhető, amely megfelelő feltételek mellett kedvezőbb vagy akár díjmentes alternatívát kínálhat.
Egy gyors összehasonlítás, és máris tízezrek maradhatnak a zsebben
A banki díjak kérdése a 2026-os év elején különösen aktuális, mivel a lakossági ügyfelek jelentős része még mindig olyan csomagban bankol, amelyet évekkel ezelőtt választott, és azóta nem vizsgálta felül.
A piacon több banknál elérhetők olyan számlacsomagok, amelyek megfelelő jövedelemérkeztetés vagy aktív bankkártyahasználat mellett akár teljesen díjmentesek lehetnek, vagy legalábbis érdemben olcsóbbak lehetnek az alapszámlánál.
A pénzügyi tudatosság szempontjából ez azt jelenti:
az alapszámla díjmentességének esetleges megszűnése nem feltétlenül kényszerhelyzet, hanem sokaknál inkább egy jelzés lehet arra, hogy érdemes újra összehasonlítani a piaci ajánlatokat.
Miközben itt díj jöhet, a bankok ott bónuszokkal csábítanak
Habár az alapszámla díjmentessége a megszűnés felé haladhat, a bankszektor másik oldalon látványosan próbálja erősíteni a lakossági ügyfélszerzést. A pénzintézetek 2026 elején is több területen kínálnak egyszeri jóváírásokat, kedvezményeket és akciókat – különösen a hiteltermékeknél.
A legnagyobb összegű kedvezmények jelenleg jellemzően lakáshitelekhez kapcsolódnak. Az új konstrukciókhoz – például az Otthon Start programhoz kötődő termékekhez – több bank is kínál akár 200 ezer forintnál is magasabb egyszeri jóváírást, de az egyes ajánlatok feltételei eltérnek.
A jóváírás sok esetben számlanyitáshoz, jövedelemérkeztetéshez, bankkártyahasználathoz, illetve bizonyos időszakos számlaforgalom teljesítéséhez kötött.
A babaváró hitel esetében szintén megjelentek komoly bónuszok: egyes bankok akár 180 ezer forintos jóváírást is adhatnak.
A személyi kölcsönöknél a kedvezmények jelenleg kevésbé látványosak, de a számlanyitási akciók továbbra is működnek.
Új helyzet, új lehetőségek: a lakosság most tudatosabban dönthet
A januári 2,1 százalékos infláció egyértelműen kedvező fordulat:
- lassul a pénzromlás üteme,
- javulhatnak a reáljövedelmek,
- és a kamatkörnyezet is kedvezőbb irányba mozdulhat.
Ez stabilabb gazdasági környezetet teremthet a háztartások számára, ami önmagában is pozitív fejlemény. A 4 százalék alatti infláció három egymást követő hónapban ugyan megnyithatja az utat az alapszámla díjmentességének lezárása előtt, de ezzel párhuzamosan a bankok intenzív versenyben kínálnak kedvezményeket, jóváírásokat és új, akár kedvezőbb konstrukciókat. A lakosság tehát nem csupán alkalmazkodó szereplő, hanem döntési helyzetbe kerül. 2026 elején egyre inkább az látszik: a tudatos bankszámlaválasztás valódi megtakarítást hozhat.
