Éhezők viadala a földgáz piacán: Európa és Ázsia egymást licitálják felül a szűkös készletekért

Az iráni háború a földgáz piacát is leterítette Európában, miután a kontinens a vezetéken érkező orosz gázt javarészt cseppfolyósított földgázra (LNG) cserélte az orosz–ukrán háborúkitörése óta. Azonban a világ második legnagyobb LNG-termelője, Katar még a múlt héten kénytelen volt leállítani a termelést, ami miatt évi 80 millió tonna (több mint 100 milliárd köbméter) kínálat eshet ki a világpiacon. Ez nagyságrendileg összevethető az orosz kínálat 2022-es csökkenésével.

Katar Ázsiának szállít, mégis nő az európai gázár

Bár Katar főként az ázsiai piacokra szállít LNG-t, az ország vevői most az európai vásárlókat igyekeznek túllicitálni a gázpiacon, ami mind az európai, mind az ázsiai árak emelkedését vonja maga után – jelenti a Reuters. Ezért hétfő reggel a TTF holland gáztőzsdén ismét kilőttek az árak, miután a hét végén sem volt jele annak, hogy hamarosan hajózhatóvá válhat a Hormuzi-szoros, ráadásul 

Az európai gázár több mint 15 százalékot emelkedett hétfőn, átlépve a 60 euró megawattóránkénti árat, amire 2023 januárja óta nem volt példa. Ám míg akkor a nyersanyag ára lefelé kúszott az enyhe tél miatt az orosz–ukrán háborút követő csúcsokról, addig most a fékezhetetlen drágulás folytatódik.

Az elmúlt években jelentős új LNG-kínálat érkezett a világpiacra, egyesek már a túlkínálat kockázatát is emlegették. A katari szállítmányok hiánya azonban ismét felborítja az egyensúlyt, hiszen az Öböl menti ország adja a globális LNG-termelés mintegy ötödét. A szokásosnál hidegebb tél után pedig az európai gáztárolók készletei is alaposan leapadtak, ám a jelenlegi kedvező időjárásnak köszönhetően a következő hónapokban nem kell hiánytól tartani. Azonban már látható, hogy a következő télre való felkészülés drágának bizonyulhat, miközben a nyári szezonban az európai vevőknek a légkondicionálók áramigénye miatt az ázsiai versennyel is meg kell küzdeniük.