Egy újabb szakmát tehet teljesen tönkre a mesterséges intelligencia – ennek azonban nagyon sokan örülhetnek
A mesterséges intelligencia térnyerése az utóbbi hónapokban jelentős árfolyam-ingadozásokat okozott a vagyonkezelőktől a logisztikai cégekig. Most pedig kijött egy kutatási eredmény arra, hogy a brókereknek is bőven van félnivalójuk a forradalmi technológiától. Az aktív alapkezelők tevékenységének nagy része ugyanis olyan mintákat követ, amelyeket a gépek képesek megtanulni. Ezt mutatja, hogy a Harvard Business School egy kutatásában a gépi tanulási algoritmus a befektetési alapok kereskedési döntéseinek mintegy 71 százalékát képes volt előre jelezni – derült ki a Bloomberg cikkéből.
Nem feltétlenül érdemes sokat költeni a brókerekre
A modellt 1990 és 2023 közötti, gördülő ötéves időszakokon tanították be, figyelembe véve többek között az alap méretét, a befektetői tőkebeáramlásokat, a részvények jellemzőit és a szélesebb gazdasági környezetet. Ezek alapján a rendszer a portfólióátalakítások többségét előre tudta jelezni.
A mesterséges intelligencia csupán az ügyletek 29 százalékát nem tudta előre jelezni. Ezek olyan a döntések voltak, amelyek kívül estek a rutinszerű, felismerhető befektetési mintákon.
Az algoritmusok tehát megtanulták az iparág közös játékszabályainak nagy részét, benne azt, hogy hogyan reagálnak a menedzserek a tőkebeáramlásokra, a piaci trendekre és egymás lépéseire.
Ha a döntéseid 71 százaléka előre jelezhető egy algoritmus által, nagyon nehéz megindokolni az aktív alapkezelési díjakat erre a részre
– írta a Bloombergnek Lauren Cohen, a Harvard pénzügyi professzora, a Mimicking Finance című munkatanulmány társszerzője.
A befektetők évek óta áramoltatják ki pénzüket a részvényalapokból az alacsony költségű indextermékekbe. Az iparág központi ígérete régóta a benchmark feletti hozam, még úgy is, hogy a teljesítmény jelentős része széles piaci kitettséggel és befektetési stílusokkal magyarázható – mutat rá a hírügynökség.
A kutatási eredmény tovább erősíti ezt az eróziót. A korábbi vizsgálatok jellemzően utólag elemezték a hozamokat, míg az új tanulmány magukat a kereskedési döntéseket próbálja előre jelezni. A szerzők szerint a gépi tanulási modellek alkalmasabbak, mint a hagyományos lineárisfaktor-modellek arra, hogy megragadják a menedzserek komplex reakcióit a tőkebeáramlásokra, piaci jelzésekre és egymás viselkedésére.
Az eredmény kevésbé a gépek diadala a piacok felett, inkább annak újradefiniálása, hogy mit is jelent az aktív alapkezelés.
Az alapok mindennapi tevékenységének jelentős része olyan mintákat követ, amelyek feltérképezhetők – és elvileg alacsonyabb költséggel reprodukálhatók.
A kiszámítható vételi és eladási döntés például a likviditáskezelés, a kockázatigazítás vagy a portfólió-újrasúlyozás. Ha a tevékenység nagy része szabályalapú, akkor egyre nehezebb azt állítani, hogy drága, diszkrecionális szakértelmet igényel.
- A nagyobb alapok,
- a magasabb díjakat felszámítók,
- a nagyobb csapatok által kezelt, illetve
- az erősebb versenynek kitett alapok átlagosan kevésbé kiszámíthatók,
míg a hosszabb ideje működő vagy több terméket kezelő menedzserek inkább azok.
Azaz a menedzserek viselkedését könnyebb előre jelezni, mint a piacok mozgását. Az eszközárakat milliók interakciói és folyamatosan változó várakozások alakítják, míg a szakmai rutinok gyakran felismerhető mintákat követnek.
Egy dologban még nem tudja lepipálni a brókereket a mesterséges intelligencia: a legmagasabb hozamot hozó ügyletekhez elengedhetetlen az emberi kreativitás
A kutatásban azok az ügyletek teljesítettek jobban, amelyeket a modell nem tudott előre jelezni. Ez arra utal, hogy ezekhez valódi emberi leleményesség kellett, például olyan információk, amelyeket mások nem vettek észre. A puszta véletlenszerűség valószínűleg nem vezetne hasonló eredményhez.
A gépek természetesen tovább fejlődhetnek, ahogy egyre több adatot gyűjtenek. Egyelőre azonban a következmények inkább gazdaságiak, mintsem egzisztenciálisak.
Ha a portfólióátalakítások többsége előre jelezhető algoritmusokkal, az aktív díjak indokoltsága egyre inkább arra a kisebb döntési körre korlátozódik, amely eltér a megszokott sémától.
„A szakpolitikai következmény nem az, hogy teljesen lecseréljük az alapkezelőket, hanem az, hogy újraárazódik, mennyit ér a kiszámítható és a kiszámíthatatlan tevékenységük” – mutatott rá Cohen.
Automatizált befektetés vagy olcsó brókerszámla?
Az automatizált megtakarítási megoldások és az olcsó online brókercégek közötti választás ma már nem pusztán kényelmi kérdés, hanem hozamot érdemben befolyásoló döntés. A rendszeres befektetés lehetősége egyre több szolgáltatónál adott, de korántsem mindegy, milyen költségek és funkciók társulnak hozzá. Miközben egyes bankok az egyszerű, automatikus vagyonépítést helyezik előtérbe, a nemzetközi brókercégek alacsony díjakkal és széles termékkínálattal csábítanak. A kérdés az, hogy a magyar megtakarítók számára melyik modell kínál valódi versenyelőnyt hosszú távon.
