Figyelmeztetést kapott Varga Mihály Frankfurtból, megbolondult a forint
Szinten tartotta az irányadó kamatokat az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. Az eurózónában januárban és februárban is az EKB 2 százalékos célja alatt alakult az infláció, így korábban már a kamatcsökkentés lehetősége is felmerült, ám közbeszólt az iráni háború, ami az energiaárak elszabadulásán keresztül inflációs nyomást okozhat.
Az EKB így 2 százalékon tartotta a betéti kamatokat, és 2,15 százalékon az irányadó kamatot a csütörtöki kamatdöntő ülésen, ám felhívta a figyelmet a közel-keleti helyzet miatt kialakult bizonytalanságra is. Az európai jegybank szerint az iráni háború rövid távon felfelé tolhatja az inflációt, míg a középtávú hatások attól függnek, hogy mennyire lesz intenzív és hosszú a konfliktus.
Ami a magyarok számára fontos: ha az EKB a kamatai emelésének irányába fordul, az Magyarországon is becsukhatja az ajtót a kamatcsökkentések felé.
Így látja a jövőt az EKB
Az új gazdasági előrejelzéseit is közzétette az EKB, a március 11-ig tartó fejleményeket véve figyelembe, ami a közzétételhez képest későbbi, mint a megszokott. Ám azóta is számos esemény történt, amelyek nem voltak túlságosan kedvezők. Ebben a jóslatban a testület az idei évre 2,6 százalékos inflációra számít, amit jövőre 2 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos ütem követhet. Ez nagyobb drágulást jelent, mint a decemberi előrejelzés, különösen az idei évre.
A változást a közel-keleti válság miatt emelkedő energiaárak indokolják.
Az energia és élelmiszer nélkül számolt maginfláció idén 2,3 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, míg 2028-ban 2,1 százalékos lehet, ami szintén magasabb szint, mint a decemberi jóslat, mivel a magasabb energiaárak ide is átgyűrűzhetnek. Az EKB ugyanakkor az energiaársokk miatt lassabb növekedésre számít, idén az eurózóna csak 0,9 százalékkal, jövőre 1,3 százalékkal és 1,4 százalékkal bővülhet.
A lassabb növekedés oka a háború hatása az árupiacokra, a reáljövedelmekre és a bizalomra. Ugyanakkor az alacsony munkanélküliség, a magánszektor jó pénzügyi helyzete és az állami infrastrukturális és védelmi kiadások továbbra is támogatják a növekedést.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde EKB-elnök elmondta azt is, hogy a szervezet stábja több forgatókönyvet készített a közel-keleti válság kapcsán, melyek az olaj- és gázárak további emelkedésével is számolnak, akár hosszabb időtávra is. Ezek hamarosan olvashatók lesznek az EKB honlapján. Kérdésre válaszolva azt nem árulta el, hogy mikor lépne az EKB az infláció megfékezése érdekében.
A forint árfolyamának használt az EKB kevésbé szigorú hangneme
Ez alighanem a forint árfolyamának is használt, miután Lagarde szavai a vártnál kevésbé bizonyultak szigorúnak,
magasabb marad a forint javára írható kamatkülönbözet.
A magyar deviza így erősödni tudott az euróval szemben, az euró-forint árfolyam 394 fölötti szintről 392 alá csökkent. A forint árfolyamát azonban segíthette a Brent olajfajta árának 115 dollárról 110 dollárra csökkenése is.
A sajtótájékoztatón Lagarde ismertetett az inflációt lefelé, illetve a növekedést akár felfelé módosító tényezőket is, míg az inflációs pálya kapcsán az energiaárak emelkedésének indirekt és másodlagos hatásainak fontosságát hangsúlyozta, ami az EKB válaszát is meghatározhatja. Ugyanakkor
a 2 százalékos inflációs, 2 százalékos hosszabb távú inflációs várakozások és a 2 százalékos kamat jó kiindulópontot ad a helyzet kezelésére.
Magyarországon a háború kitörése előtt még nagyobb reményeket fűztek a márciusi kamatcsökkentéshez, ám Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke már a februári kamatvágás után is jelezte, hogy az nem jelenti automatikusan a kamatcsökkentési ciklus elindulását. Bár az azóta közölt hazai inflációs adatok akár teret is engedhetnének a kamatvágásra, az iráni háború okozta energiaár-robbanás és a forint gyengülése után aligha várható újabb kamatcsökkentés a jövő héten.
