BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Komoly fiskális stimulust adnának a magyar gazdaságnak a zárolt uniós pénzek - már ha nem fut ki az időből Magyar Péter kormánya

A választások után az egyik legégetőbb kérdés, hogy mi történik az uniós forrásokkal? Nem tudni, valójában mekkora mozgástér áll az új kormány előtt, s hogy milyen feltételekkel válhatnak a zárolt EU-pénzek ténylegesen hozzáférhetővé. A Kohéziós Alap teljes feloldása 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.

A Tisza Párt választási győzelme fundamentális fordulatot jelenthet az EU-s pénzek felszabadítása tekintetében, feltéve, hogy Magyar Péter kormánya sikeresen teljesíti a jogállamisági feltételeket – írja friss elemzésében Szőnyi Dávid, az Accorde Alapkezelő Zrt. junior portfóliómenedzsere. A zárolt EU-pénzek feloldása jelentős fiskális impulzust jelentene. 

eu-pénzek
Égetően fontos a zárolt EU-pénzek feloldása

Feloldhatóak az EU-pénzek?

A jelenlegi allokációs státusz szerint a Kohéziós Alapból hozzávetőlegesen hétmilliárd euró (a teljes keret 34 százaléka), míg a Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszközből (RRF) mintegy 9,5 milliárd euró (a keret 91 százaléka) áll zárolás alatt

– írja az elemző. Hozzátéve: bár a 2026. augusztus végi határidő szigorú kényszerpályát jelöl ki az RRF-források számára, két specifikus technikai megoldás – az MFB-keretszerződés és a retroaktív projektfinanszírozás – alkalmazásával megnyílhat a tér a 6,5 milliárd eurós támogatási keret teljes körű, valamint a hárommilliárd eurós hitelkeret részleges lehívása iránt. 

A Kohéziós Alap teljes feloldása nagyságrendileg 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.

Az uniós források beáramlása három kulcsfontosságú csatornán keresztül javítja a hazai gazdasági kilátásokat: 
•    a beérkező uniós források „crowding in” hatást kifejtve hozzájárulhat a magánberuházások beindulásához, ezzel támogatva a reálgazdasági aktivitást.
•    Tovább fokozhatják a piaci bizalom megerősödését, amely a pénzügyi piacokon már egyértelműen látszik.
•    Pozitív impulzust jelentenének a költségvetés bevételi oldalának, mellyel előretekintően nőne a költségvetés mozgástere, hozzájárulva ahhoz, hogy a maastrichti kritériumok a 2030-as céldátummal teljesíthetők legyenek. 

A választások után a legégetőbb kérdések:

  • mi történik az uniós forrásokkal, 
  • mekkora mozgástér áll az új kormány előtt,
  • milyen feltételekkel válhatnak ezek a pénzek ténylegesen hozzáférhetővé?

Emelte a tétet a Safe-program

Nem sokkal a választások előtt jelentősen bővültek a Magyarországtól visszatartott EU-pénzek. A Safe-programról van szó, amit azért hoztak létre, hogy az Európai Unió felpörgesse tagállamaiban a katonai beruházásokat. Ezt a több tényező indokolja:

  • az orosz katonai fenyegetés,
  • az amerikai adminisztráció nyomása, hogy Európa növelje védelmi képességeit,
  • a hadiipar bővülésének gazdaságélénkítő hatásai sem elhanyagolhatóak.

Erre hatalmas összeget szánt az Európai Unió: 150 milliárd eurót. 

Ezúttal nem vissza nem térítendő támogatást kínálna, hanem hitelt

– amely azonban a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású. Van jelentős súlyú tagállam, ahol szélsebes eladósodása közepette még ez is fűtött politikai vitát váltott ki, mindenesetre sok tagállam lecsapott az olcsó pénzre.

A legnagyobb csomagot igénylők közt volt Magyarország, amelytől évek óta hatalmas egyéb összegeket tart vissza Brüsszel, a nem szűnő jogállami aggályokra hivatkozva. 

Márciusig mindenkinek meg is ítélte Brüsszel a kért pénzeket, kivéve a magyar igényt.

A legnagyobb összegeket a következő tagállamok igényelték:

  • Lengyelország – 43,73 milliárd euró,
  • Románia – 16,68 milliárd,
  • Franciaország – 15,09 milliárd
  • Olaszország – 14,90 milliárd
  • Magyarország – 16,22 milliárd (ezt még nem hagyták jóvá).

A Tisza Párt felülvizsgálja a tervet

Magyar Péter már napokkal a választás után megkezdte a tárgyalást Brüsszel képviselőivel az uniós pénzekről.

Magyar Péter leendő kormánya korrupciós aggályokra hivatkozva felülvizsgálná a SAFE védelmi tervet, amelyet Orbán Viktor kormánya nyújtott be az Európai Bizottságnak, ám Brüsszel nem fogadta el eddig különböző okokra hivatkozva – erről szerdán értesült az Euronews.

Egy ilyen felülvizsgálat biztosan időveszteséget jelent, ha pedig Brüsszelben megkövetelik a távozó kormánytól elvárt jogszabályi és intézményi változtatásokat is, az további csúszáshoz vezethet. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy ha az új kormány megszerez EU-pénzeket, a védelmi program a lista elejére kerül.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.