Stabilra javította Kína adósbesorolási kilátását a Moody’s
A leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló eddigi negatívról stabilra javította Kína államadós-besorolásának kilátását hétfőn a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette Kína hosszú futamú, helyi valutában és devizában denominált szuverén kötelezettségeinek A1-szintű, elsőrendű befektetői osztályzatát.
A besorolás kilátásának stabilizálásához fűzött indoklásában a Moody’s kiemelte, hogy megítélése szerint a kínai gazdaság és a költségvetés ellenálló képesnek bizonyul a hazai, valamint a külkereskedelmi és a geopolitikai kihívásokkal szemben.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint a kínai hazai össztermék (GDP) az idén 4,5 százalékkal, jövőre 4,2 százalékkal növekszik.
Kopogtat az energiaválság Kína ajtaján, a féloldalas kínai gazdaságnak borúsak a kilátásai
Az már április közepén látszott, hogy lendületet vett Kína gazdasága az első negyedévben, mivel az erős export ellensúlyozta a gyenge belföldi fogyasztást. Az iráni háborúból eredő energiapiaci sokk ugyanakkor veszélyezteti a globális keresletet, ezáltal pedig a kínai gazdasági bővülés ütemét is.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékkal nőtt a márciusig tartó három hónapban – közölte csütörtökön a Nemzeti Statisztikai Hivatal. Ez gyorsulás az előző negyedévi 4,5 százalékhoz képest, és meghaladja a Reuters felmérésének 4,8 százalékos várakozását.
Peking az idei növekedési célját 4,5–5 százalék közé csökkentette, ez a legvisszafogottabb célkitűzés a kilencvenes évek eleje óta, amivel elismeri a kereslet lassulását.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a külső környezet egyre összetettebbé és volatilisabbá válik” – írja a statisztikai hivatal közleményében, amely nagy egyensúlytalanságra figyelmeztet az erős kínálat és a gyenge kereslet között.
A 2026 eleji viszonylag erős növekedés csökkentette a kormányzati ösztönzők iránti igényt, és a gazdaságpolitika fókusza inkább a magánfogyasztás és a beruházások fenntartására helyeződik át – mondta Hszü Tien-csen, az Economist Intelligence Unit (EIU) vezető közgazdásza. „A növekedés továbbra is erősen az export felé billen” – tette hozzá.
Az első negyedévben az ipari termelés 6,1 százalékkal nőtt éves alapon, jócskán meghaladva a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalékos növekedését, ami alátámasztja, hogy a feldolgozóipar továbbra is a gazdaság fő növekedési motorja, míg a fogyasztás gyenge marad.
Az első negyedévben Kína exportja dollárban számolva 14,7 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb ütem 2022 eleje óta az EIU szerint.
Ez a lendület azonban megtorpant a közel-keleti konfliktus elhúzódásával.
Márciusban az export növekedése 2,5 százalékra lassult, szemben a január–februári 21,8 százalékkal, mivel az iráni háború megemelte az energia- és logisztikai költségeket, visszafogva a globális keresletet.
A gyárkapui árak (amennyiért a terméket a gyárban, közvetlenül a gyártótól megvásárolják) márciusban több mint három év után először emelkedtek, ami azt jelzi, hogy az energiaárak növekedése már átszivárgott a feldolgozóiparba, veszélyeztetve az amúgy is szűk vállalati profitmarzsokat.
„Ahogy a kínálati sokk gyengébb összesített kereslethez vezet, még ha Kína egyes szektorokban növeli is piaci részesedését, azt ellensúlyozhatja a teljes exportpiac zsugorodása” – mondta Robin Xing, a Morgan Stanley vezető Kína-közgazdásza.
