Most kell igazán figyelni a banki költségekre, érdemes lehet váltani

Ahogy arra számítani lehetett, nem nyelik le szó nélkül a tranzakciós illeték megemelését a bankok: eddig már négy szereplő is módosított a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó kondíciókon. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a vonatkozó kormányrendelet módosítása értelmében idén augusztus elsejétől a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveleteknél 0,3 százalék, de maximum 10 ezer forintról 0,45 százalék, de maximum 20 ezer forintra, a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan pedig 0,6-ről 0,9 százalékra emelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tranzakciós illeték mértéke a másfélszeresére, a felső értékhatára pedig a duplájára emelkedett augusztustól: ez minden egyes eseti, rendszeres átutalást, csoportos beszedést és bankfióki vagy bankkártyás készpénzfelvételt terhel, a belföldi és a külföldi tranzakcióknál egyaránt.

Banki áremelések, több ütemben

A lakossági ügyfeleknél viszont – ellentétben a vállalatokkal – a pénzügyi szolgáltatók nem érvényesíthették azonnal a számlavezetéshez kapcsolódó díjakban az emelés hatását, erre csak 2025. január 1-jétől van lehetőségük. A kondíciók kedvezőtlen irányú változását a lakossági ügyfeleknél 60 nappal a hatálybalépés előtt közzé kell tenniük a bankoknak, így november elejétől sorban jelentek meg a módosított hirdetmények: a Biztos Döntés összesítése szerint az OTP Bank január elsejétől, a K&H január 6-tól, a CIB Bank pedig január 17-től emel egyes díjtételein. A Raiffeisen Bank viszont – hívta fel a figyelmet közleményében a portál – újszerű, ám teljesen legális módot talált arra, hogy már az idén ellensúlyozhassa az extra teher hatását: november 21-től bezárta eddigi díjcsomagjai igénylését, és helyettük egyetlen új díjcsomagot vezetett be, már az emelt illetékmértékkel, és egyidejűleg a jövő év eleji inflációs díjemeléssel: cserébe a jövő évben nem emeli ennek az új díjcsomagnak a díjait a hitelintézet. Fontos, hogy a Raiffeisen meglévő ügyfeleit sem érintette az emelés.

Gergely Péter, a Biztos Döntés pénzügyi szakértője szerint az illetékemelés hatásai igencsak látszanak majd a lakossági számlavezetéssel összefüggő költségeken: a 0,15 százalékos lakossági átutalásidíj-emelés azt jelenti, hogy 100 ezer forint átutalásakor 150 forinttal többet kell majd fizetni. Ez a nagyságrend talán nem tűnik soknak, de ez önmagában még csak az emelés mértéke, amely az eddigi kétszer ekkora illetékdíjra rakódik rá, azaz 100 ezer forintnál a teljes pénzügyi tranzakciós illeték az emeléssel együtt összesen 450 forint. 

 – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A tranzakciós illeték növelésével összefüggő díjemeléseket tavasszal újabb drágítási hullám követi majd a bankoknál: a most érvényes szabályozás szerint ugyanis a szolgáltatók minden évben az előző évi fogyasztóiár-növekedés (infláció) mértékével emelhetik a lakossági számlavezetéshez kapcsolódó díjakat. Ez azt jelenti, hogy áprilistól várhatóan újabb, hozzávetőleg 4 százalékos drágulással kell szembenézniük az ügyfeleknek – ha a szolgáltatójuk érvényesíti az árazásban az inflációs hatást. Az utóbbit illetően pedig nincs túl sok ok a bizakodásra: az MNB Blog idén júliusban megjelent cikke szerint idén tavasszal a kilenc hazai közép- és nagybank közül hat teljes mértékben kihasználta az emelés lehetőségét – annak ellenére, hogy az infláció 2023-ban még jóval magasabb, átlagosan 17,6 százalékos volt –, miközben csak egy olyan szereplő akadt, aki egyáltalán nem emelt a díjain.

Nagyon meg kell nézni a költségeket

Az emelkedő árak miatt a szokottnál is nagyobb lesz a jelentősége annak a részletes díjkimutatásnak, amelyet a bankoknak január végéig kell eljuttatniuk ügyfeleikhez a 2024-ben felmerült banki költségeikről. Ebben – mutatott rá Gergely Péter – tételesen szerepelnek a banki számlavezetéssel összefüggő tételek, így jóval könnyebb kiszámolni, hogy egy esetleges bankváltással vagy másik számlacsomag választásával nem járunk-e jobban.

Így a megküldött díjkimutatásból – tette hozzá – könnyen kiszámítható, hogy az adott ügyfél egy hónapban átlagosan hányszor és milyen összegben utal pénzt, hányszor szednek le közüzemi szolgáltatók pénzt a számlájáról csoportos beszedéssel, hány alkalommal, milyen összegben fizet a kártyájával, és mekkora összeget vesz fel készpénzben banki automatákból.

A költségek számításának az MNB cikkében szereplő adatok szerint is igen nagy a létjogosultsága: ezek szerint egy rendszeresen tranzakciókat végző ügyfél költségei 2024-ben évi 600–4400 forint között emelkedtek. 

Fontos továbbá – írja cikkében a jegybank –, hogy minden gyakran használt szolgáltatásnál a költségek sávja magasabb szintre került a díjemelések hatására. A számlavezetési díjak emelése évente akár közel háromezer forinttal is növelheti a költségeket, a tranzakciós díjak emelése pedig már havi egy tranzakciónál is évi több száz forintos költségnövekedést eredményez.

Érdemes lehet váltani

Az emelkedő számlavezetési költségek ellenére is igaz, hogy a pénzintézetek között erős a verseny a ma már több mint tízmillió, számlát vezető lakossági ügyfél megnyeréséért: a pénzintézeteknél mára általánossá váltak a több tízezer forintos egyszeri jóváírást ígérő, számlanyitáshoz kapcsolódó akciók. Ezek értelemszerűen általában feltételül szabják az aktív számlahasználatot és az elektronikus csatornák használatát is. Az utóbbival pedig ma már nem nagyon akad gond, hiszen a jegybanki statisztikák szerint az idei év derekán már az itthon vezetett folyószámlák közel 85 százalékához kapcsolódott netbanki szerződés.

Bár az egyszeri jóváírási akciókból most valamivel kevesebb van érvényben, mint pár hónappal ezelőtt, a Biztos Döntés összesítése szerint nem rossz a választék: jelenleg az UniCredit Bank 35 ezer, a Gránit Bank és a K&H negyven-negyvenezer, a Raiffeisen Bank pedig 50 ezer forintot ír jóvá az új ügyfeleknek a számlanyitásért, ha teljesítik a meghatározott feltételeket. Az ügyfélajánló programok szintén népszerűek a bankok – és az ügyfelek – körében: ezek lényege, hogy a feltételek teljesítése esetén az ajánlót és az új ügyfelet is jutalmazza a pénzintézet, egyszeri jóváírás formájában. Ilyen program a CIB Banknál, az Ersténél, a Gránit Banknál, a K&H-nál, a MagNet Banknál és a Raiffeisen Banknál is fut éppen.

A banki költségek lefaragását nem csak bankváltással lehet elérni, sok esetben segíthet egy másik, az ügyfél bankhasználati szokásaihoz jobban igazodó csomag kiválasztása is. A nem használt szolgáltatások kiszűrésével szintén sokat lehet spórolni a költségeken: így például a tranzakciókat követő sms-eket fel lehet váltani a díjmentes mobilbanki push értesítésekkel, a ki nem használt prémiumkártya helyett érdemes olcsóbb változatot választani, de el lehet gondolkodni például a soha nem használt folyószámlahitel-keret megszüntetésén is.