Kiderült, kik a legjobban fizetett Forma–1-es pilóták

Max Verstappen a pályán már megelőzte Lewis Hamiltont, aki a legutóbbi szezonban megnyerte a Forma–1-es pilóták bajnoki címét. A Red Bull Racing 25 éves sztárja a hetekkel ezelőtt begyűjtött, zsinórban második bajnoki címével, és már a pénzügyi versenyben is megelőzi a riválisát – számolt be a Forbes. 

Ki a legjobban kereső Forma–1-es pilóta?

Az üzleti lap becslései szerint 

Hamilton, aki 2013 óta minden évben a legjobban kereső pilóta volt a Forbes sportolói ranglistáján, most a becslések szerint 55 millió dollárral (több mint 20 milliárd forint) a második helyre került. Fernando Alonso pedig a harmadik helyen áll, 30 millió dollárral (több mint 11 milliárd forint).

Őt követi Verstappen Red Bull-os csapattársa, Sergio Pérez 26 millió dollárral (9,7 milliárd forint) és a ferraris Charles Leclerc a körülbelül 23 millió dolláros (8,6 milliárd forint) vagyonával. 

A Forma–1 tíz legjobban fizetett pilótája a becslések szerint 

Azok a pénzösszegek, amelyek még jóváhagyásra várnak, nem lettek feltüntetve az összesített bevételek esetében, részben azért, mert a Forma–1 kevés marketinglehetőséget kínál például a teniszhez vagy az NBA-hez képest. Hamilton a pályán kívüli bevétele körülbelül 8 millió dollár, Verstappen pedig 2 millió dollárt gyűjtött össze. 

A Forma–1 sztárpilótáinak okuk van azt hinni, hogy fizetésük folyamatosan emelkedni fog, annak ellenére, hogy a nemzetközi autóverseny-sorozaton tavaly bevezetett költségvetési plafon a kulcsfontosságú területeken jövőre 135 millió dollárra korlátozza a csapatok kiadásait. Miközben ugyanis csökkenteniük kell a tervezési és kutatási kiadásaikat, a Forma–1-es pilóták fizetése kimaradt a költségsapka számításából, így a csapattulajdonosoknak egy sor lehetőségük van arra, hogy további pénzt költhessenek az újabb futamok alatt. 

Mi számít bele a Forma–1-es költségsapkába?

Az autók – de nem a motorok – teljesítményével kapcsolatos minden kiadás releváns a költségsapka szempontjából, például:

• az autó összes alkatrésze (a kormánytól a kerékanyákig),
• az autó működtetéséhez szükséges összes elem,
• a csapat személyzetének nagy része,
• a garázs felszerelése, 
• a pótalkatrészek, 
• és a szállítási költségek.

A legnagyobb fókuszterület az autófejlesztési költségekre irányul, a csapatoknak ezután mérlegelniük kell, hogy mit fejlesztenek, mennyit költenek az egyes legyártott alkatrészekre, mennyi alkatrészre van szükség és megengedhető túlköltekezés nélkül.

Mi nem tartozik a költségsapka alá?

Számos költséget azonban továbbra sem korlátoznak, például:

• a sofőr fizetését, 
• az utazási költségeket,
• a marketing költést, 
•  az ingatlanok és jogi költségeket, 
• a nevezési és licencdíjakat,
• szülői és betegszabadság kifizetését,
• illetve munkavállalói bónuszok és személyzeti egészségügyi juttatásokat.

A szabályszegéseket a költségsapka ellenőrzésére létrehozott bírói testület a Cost Cap Adjudication Panel vizsgálja felül, ahová bírókat neveznek ki a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és a csapatok ajánlása után. 

Az óriási pénzmozgások mindig is jellemezték a Forma–1-et, és a nagy sztárok szép summát tehetek idén is zsebre, a következő videóból pedig az is kiderül, hogy kik voltak azok pilóták, akik a legnagyobb összegeket kereshették a sportág történetében: