Miközben az angol Manchester United labdarúgócsapatának szurkolói arra várnak, hogy az élvonalbeli bajnokság, a Premier League (PL) jóváhagyja Sir Jim Ratfcliffe 25 százalékos tulajdonszerzését, és így a sportszakmai kérdések átkerüljenek az Ineos petrolkémiai vállalat alapítójához, sokszor és sokan emlegetik az eddigi tulajdonos Glazer családot. Most így tehetnek a városi rivális Manchester City, illetve a spanyol Real Madrid drukkerei is – na de miért?
Fotó: AFP
Az amerikai Glazer család nem sokat tud(ott) az európai fociról: a tojáslabdás változatban vannak otthon, tengerentúli NFL-klubjuk, a Tampa Bay Buccaneers 2002-ben és 2020-ban is Super Bowl-győztes lett – utóbb a korszakos klasszissal, Tom Bradyvel a csapatban.
Viszont a família a Manchester United 2005-ös hitelből felvásárlása után arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sporteredmények mérsékelt hatással vannak a pénzügyi bevételekre. Mindez meg is látszik az együttesen, amelyet 2013-ig a legendás skót edző, Sir Alex Ferguson tudása nemcsak a felszínen tartott, de sikeresen is.
Az ő visszavonulása óta azonban csetlik-botlik a gárda, mivel Glazerék nemcsak nem értenek az európai labdarúgáshoz, de nem is érdekli őket. Így nőhetett a fejükre az Abu-Dzabi birtokában álló Manchester City, amely 2023-ban minden lehetséges trófeát begyűjtött – a bevételi versenyt mégis elbukta, azaz Glazeréknek valami igaza mégiscsak lehetett.
Viszont, ha nem City, akkor ki gyűjtötte a legtöbb pénzt a legutóbbi idényben?
Szoboszlai Dominik klubja nagyot esett
A Deloitte Football Money League nevű pénzügyi vizsgálata szerint a spanyol Real Madrid a leghatékonyabb pénzgyűjtő focicsapat a világon, 2018 óta először.
A Realnál 118 millió eurós (45,9 milliárd forint) növekménnyel 831 millió eurós (323,2 milliárd forint) rekordbevételt könyvelhettek el,
főleg a remek kereskedelmi teljesítménynek, illetve annak köszönhetően, hogy a koronavírus-járvány elmúltával sosem látott lelkesedéssel mennek meccsre az emberek.
Az pedig már a jövőhöz tartozik, ugyanakkor jelzi a Real gazdasági erejét, hogy a HP-vel nemrég kötött évi 70 millió eurót (27,2 milliárd forint) garantáló szerződést, amiért cserébe a számítástechnikai vállalat felirata csak a mezek ujján lesz látható, nem is elithelyen. További érdekessége a megállapodásnak, hogy a HP a mesterséges intelligencia-fejlesztéseit is a focicsapat rendelkezésére bocsátja, hátha kinyerhető belőle valami, ami támogatja a sportteljesítményt.
A pénzügyi virtuális liga második helyére persze azért bejött a City, hiszen ugyancsak rekordméretű, 826 millió eurós (321,2 milliárd forintos) bevételt generált. Ezt főleg a PL- és Bajnokok Ligája (BL)-győzelmekhez arányított kereskedelmi és tévéközvetítési jogokból betakarított plusz 76 millió euró (29,6 milliárd forint) fűtötte.
A dobogóra még a klassziscsatára, a lejáró szerződésű Kylian Mbappé megtartásáért küzdő francia PSG fért fel 802 millió eurós (311,9 milliárd forintos) bevétellel.
Negyedik a spanyol Barcelona, amely a hetedik helyről lépett fel a 61 százalékkal növelt meccsnapi és 45 százalékkal növelt közvetítési jogból, valamint merchandisingból származó bevételei révén.
Fotó: AFP
Fordított utat járt be Szoboszlai Dominik klubja, az angol Liverpool, amely a harmadik helyről esett a hetedikre, főleg a sporteredményhez kötött bónuszok elmaradása miatt – a legnagyobb riválist tehát csak megtépázta, ami Glazerék szerint nem fontos: a sporteredmények, pontosabban azok hiánya.
Mindazonáltal az európai focimezőny eleje sosem volt még ilyen termelékeny.
Először a 10 milliárd eurós álomhatár felett
A Deloitte összegzése szerint a top 20 a történelem során először több mint 10 milliárd eurónyi (3888 milliárd forint) bevételt halmozott fel: a 10,5 milliárd eurós (4082 milliárd forint) pontos összeg 14 százalékos növekedés a Covid-előtti időkhöz mérten.
Rekordot döntöttek a következő kategóriákban:
- a meccsnapi bevételek 1,9 milliárd euróra (739 milliárd forint) rúgtak, miközben
- a kereskedelmiek 4,4 milliárd eurót (1710 milliárd forint) értek – és 2016 óta először jelentették ismét a legfőbb bevételi forrást.
Mindezekkel szemben a közvetítési jogokból származó bevételek mindössze 5 százalékos növekedése meglepetés, de járnak hozzá érdekes megjegyzések. Például az angol PL-klubok vonatkozó bevételei a külföldi értékesítésből azért csak megnőttek 208 millió euróról (80,9 milliárd forint) 243 millió euróra (94,5 milliárd forint). A többi nagy bajnokságban, Francia-, Német- és Olaszországban viszont alig változtak az értékek.
Mindez már sejteti, hogy továbbra is a PL-csapatok uralkodnak pénzügyileg Európa felett.
Mi újság a Fradival?
A tétel igazságát bizonyítja, hogy ugyan a top húszban ezúttal nem tíz, csak nyolc PL-klub található,
a másodosztályba kieső, a Deloitte ligájában 27. Leeds nagyobb bevételt generált, mint a holland bajnokságban második és BL-csoportkörbe jutó holland Ajax,
amely már a legjobb harmincba sem fért be. A 21–30. helyek között listázott angol együttesek egyike sem nemzetközi kupainduló, tehát onnan nem is számíthat semmilyen bevételre, mégis ütemesen termelik a pénzt.
Másoknak viszont épp az európai szereplés adja a bevételük jelentős hányadát: ilyen klub (lehetne) például a Ferencváros is, amely 2022-ben 1,32 milliárd forintos nyereséggel zárt, de természetesen a Deloitte harmincas listájától azért messze van.
