BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A fitness group exercising together with rowing machines at the gym together.

Lerántjuk a leplet a cukorról: mit, mennyit és mikor ehetünk belőle, ha sportolunk

A tévhitekkel ellentétben a cukor nem feltétlenül hizlal, csak az nem mindegy, hogy mikor mennyit és miért fogyasztjuk. Ehetünk és érdemes is cukrokban vagy szénhidrátokban gazdag ételt fogyasztani az edzést megelőző utolsó nagyobb étkezés során akkor, ha valaki rendszeresen, heti három-négy alkalommal legalább másfél órás sporttevékenységet végez. Intenzív mozgás előtt ugyanis el kell látni a szervezetet olyan energiával, amely gyorsan felszívódik és az emésztőrendszert sem terheli le.

Azoknak a szabadidő-sportolóknak, akik egészségmegőrzés céljából heti rendszerességgel, több alkalommal mozognak – ugyancsak az egészség megtartása miatt –, érdemes szem előtt tartaniuk néhány alapvető étkezési szokást – mutatott rá Deli Gergely táplálkozástudományi szakember, futóedző.

Lerántjuk
Lerántjuk a leplet a cukorról: fogyaszthatjuk edzés előtt is / Fotó: Getty Images

A sporttevékenységhez, legyen az fitnesz, futás vagy más kardiojellegű mozgás, energia szükséges az izomzat működéséhez, a szervezet elsősorban a vérben lévő cukrot használja fel energiaforrásként. Ezért célszerű a megfelelő szénhidrátbevitellel biztosítani az ideális vércukorszintet – hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó szakember. Figyelni kell az edzés előtti és az edzéshez felhasznált energia pótlására, azaz a mozgás utáni táplálékbevitel minőségére is. Edzés előtti étkezésnél a szénhidrátbevitelt érdemes növelni, a fehérjebevitelt csökkenteni, valamint a zsírbevitelt sem érdemes túlzásba vinni. Edzés után pedig a fehérjebevitelre kell a nagyobb hangsúlyt fektetni és a leürített szénhidrátraktárakat is vissza kell tölteni.

Edzés előtt az étkezés mennyiségétől függően egy-négy órával célszerű szénhidrátot enni, mert a hatékony edzésmunka előfeltétele a megfelelő vércukorszint

– mondta Deli Gergely.

Az egyszerű, gyorsan felszívódó cukrokat edzés előtt fél órával is lehet még fogyasztani. Összetett szénhidrátokat, mint a burgonya, a rizs és a tésztafélékben is megtalálható keményítő, könnyen emészthető formában egy órával, az emésztőrendszert jobban leterhelő ételeket pedig legalább két órával edzés előtt érdemes fogyasztani. Az edzést megelőző táplálékbevitel, a megszokott normális étkezésekhez képest nagyobb arányban tartalmazzon szénhidrátot. Zsír és fehérje pedig kevesebb legyen benne.

Miért ne terheljük le a gyomrot edzés előtt?

A nehéz ételek elfogyasztása alkalmával az emésztőrendszer elsősorban a tápanyagok egyszerűbb összetevőkre bontásával és emésztésével foglalkozik. A vérkeringés inkább a gyomorra és a tápanyagcsatorna környékére koncentrálódik, így a szervezet elvonja a végtagoktól a vért. A fűszeres, rostos ételek edzés előtti fogyasztása ráadásul emésztőszervi panaszokat okozhat a mozgás közben.

Minél könnyebb a szénhidrát típusú étel, annál könnyebben távozik a gyomorból, így nem terheli le az emésztőrendszert. 

Szénhidráttípusok

  • Monoszaharid – egyszerű cukor: szőlőcukor vagy más néven glükóz (leggyorsabban felszívódó), fruktóz
  • Diszaharid – kettő cukoregység: szaharóz azaz kristálycukor
  • Poliszaharid – sok cukoregység, azaz összetett szénhidrát: keményítő (burgonyában, rizsben, gabonafélékben)

Több monoszaharidegység összekapcsolódásából jönnek létre a különböző összetett szénhidráttípusok. Az egyszerű, gyorsan felszívódó szénhidrát gyorsan megemeli a vércukorszintet, a több cukoregységből álló szénhidrát, azaz ami összetett, az pedig lassabban szívódik fel, ezért lassabban is emeli meg a vércukorszintet.

Miért fontos a cukor?

Sporttevékenység során a szervezet elsősorban a bevitt energiából dolgozik, azt használja fel a fizikai munkához, ezért érdemes nem éhesen nekiállni az edzésnek. Ezzel párhuzamosan a szénhidrát- és zsírraktárakból is történik energianyerés.

Ha a szervezet energiaszegény, a mozgás során elkezd majd az energiaraktárakhoz nyúlni. 

A máj és az izomzat körülbelül 800-1500 kilokalóriát képes elraktározni, ami többnyire maximum másfél óra sportoláshoz elég. A mozgás intenzitásának függvényében különböző arányban tudunk energiához jutni a zsírtartalékok bontásából, az izomzatban és a májban raktározott szénhidrátokból vagy a kívülről bevitt szénhidrátforrások jóvoltából

– hangsúlyozta a szakértő.

Kellően alacsony intenzitású sportmozgás során a máj a zsírt szénhidráttá alakítja, az izomzat pedig ezt a szénhidrátot használja fel energiaként, már glükóz formájában. Minél hosszabb ideig tart, és minél alacsonyabb a tevékenység intenzitása, annál több zsírt képes felhasználni energiaként a sportmozgás során a test. Erre mondják azt, hogy már a zsírégető mozgástartományban van a sportoló.

Nem csak cukorra, zsírra is szüksége van a szervezetnek 

Több más funkció mellett a zsírban oldódó vitaminokhoz, a szervek és a sejtmembránok egészséges működéséhez is szükséges a megfelelő mennyiségű zsírbevitel.

Nagyon megerőltető, nagy intenzitású és/ vagy hosszú ideig tartó mozgás során az izomzat energiaigény céljából történő bontása is problémaként jelentkezhet. 

Nagyon hosszú távú sporttevékenységnél – 20 óra –, ami természetesen lehet bármilyen megterhelő fizikai munka is, pedig már mindenhez hozzányúl a szervezet, amiből energiát képes kivenni.

Edzés utáni étkezés

Normális energiabevitel és egészséges terhelés esetén a szervezet a sport alatt felhasználja az edzés előtt bevitt energiát a munkához. Az edzést követően akár még 24 órán át is fokozott anyagcsere-folyamatok – lebontó és építő – működnek. Elsősorban a zsírbontás az, amely még sokáig folytatódik, hiszen a kiürült szénhidrátraktárak pótlása ezáltal is biztosított.

Sportolás alatt a hétköznapi mozgástól eltérő, intenzívebb izommunka történik, ezért mozgás után szükség van a megfelelő fehérjebevitelre. Amely rövidebb sporttevékenységek esetén fedezhető a mozgást követő első normális étkezés fehérjemennyiségéből. Míg a másfél órás sporttevékenység után célszerű lehet 15-20 százaléknyi fehérjét és 80-85 százaléknyi szénhidrátot tartalmazó shake, regeneráló ital fogyasztását beiktatni, lehetőség szerint a sportolás befejezését követő 30 percben

– hívta fel a figyelmet Deli Gergely.

Ha valaki nem egészségmegőrzés miatt sportol, hanem fogyni vagy izomtömeget növelni szeretne, akkor még szigorúbban kell figyelni a táplálkozás összetételére, valamint a fehérje, szénhidrát és zsír bevitelére. Az egyéni anyagcsere-folyamatok (lebontás, beépítés) miatt adott esetben érdemes szakember véleményét is kikérni.

Mit együnk egy maratoni futás előtt?

Egy félmaraton vagy maratoni táv sokaknak kihívás, és célként tűzik ki maguk elé. Aztán vannak olyan futók is, akik évről évre megmérettetik magukat azért, hogy jobb teljesítményt, jobb időt érjenek el a hosszú távú versenyeken. 

A többórás folyamatosan végzett sporttevékenységnél a bevált és megszokott étrend tartása mellett, az utolsó egy-két hétben érdemes odafigyelni néhány dologra.

A versenyt megelőző napokban már fontos, hogy fel legyenek töltve a szénhidrátraktárak. Lehetőség szerint a gyomrot, bélrendszert kímélő, tehát a könnyebben emészthető ételeket ajánlott fogyasztani. Sok futó előző nap már csak tésztát eszik, de vacsorára mindenképp. Koncentráltan oda kell figyelni a folyadékbevitelre, valamint az elektrolit-háztartás megfelelőségét biztosító sóbevitelre. Az izmok megfelelő működéséhez szükséges ionok ugyanis a folyamatos izzadással távoznak a szervezetből, ezért mindig pótolni kell ezeket.

Az izomműködéshez szükséges ionok

  • Kálium,
  • kalcium,
  • magnézium,
  • nátrium
  • és klorid.

Az ionok legkönnyebben és legegyszerűbben izotóniás sportitalok formájában pótolhatók. Célszerű, ha izotóniás porokból mindenki kikeveri otthon magának az adagolási javaslat szerinti sűrűséget. Az oldat sűrűsége és az így létrejövő nyomása miatt háromféle keverést különböztetünk meg:

  • izotóniás – azonos nyomású: az oldat nyomása azonos a bélfal külső nyomásával,
  • hipotóniás – hígabb oldat: az oldat ozmotikus nyomása kisebb, mint a bélfal másik oldalán lévő nyomás,
  • hipertóniás – sűrűbb oldal: az oldat ozmotikus nyomása nagyobb, mint a bélfal másik oldalán lévő nyomás.

Izotóniás és hipotóniás italokat szoktak fogyasztani hosszabb futóversenyek alatt is. Ezekkel az italokkal optimálisabb lehet a hidratáció, mintha önmagában csak csapvizet vagy ásványvizet innánk, emellett elektrolittartalmuk révén a sópótlás is megoldható velük, nem beszélve arról, hogy szénhidráttartalmuk a verseny közbeni energiapótlásban is segítségre lehet – fejtette ki Deli.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.