Hiába a boom, még élénken él a devizahitelek rémképe

Élesen különvált egymástól a lakossági és a vállalati hitelezés Magyarországon. A lakossági oldalon bőven két számjegyű növekedéseket láthatunk, ennek ellenére azért még mindig érződik, hogy ha tehetjük, leginkább megpróbáljuk elkerülni a hitelfelvételt. Eközben viszont a megtakarítási arányunk régiós szinten is kimagaslónak tekinthető. A Szaldó legújabb epizódjában Oszlay Andrással, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzőjével beszélgettünk.

A műsort itt hallgathatják meg.

Az idei évben is bőven kitart a lakossági hitelpiac szárnyalása. „A jelzáloghiteleknél és a személyi kölcsönöknél is 40 százalék körüli bővülést láthattunk az első öt hónapban, pedig már a meglehetősen magas tavalyi bázishoz hasonlítunk” – mondta Oszlay András.

Az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője hozzátette: a jelzáloghiteleknél a nominális értékek növekedéséről beszélhetünk, amiben már az ingatlanárak emelkedése is visszaköszön. A szerződések darabszáma még a 2022-esnél is alacsonyabb, az átlagos hitelösszegek viszont dinamikusan emelkednek: átlagosan egy lakáscélú jelzáloghitel 19–20 millió forint között mozog.

Devizahitelezés: a rossz tapasztalat még ma is visszatart

Eközben a magyar lakossági pénzügyi megtakarítási szintje viszonylag magasnak tekinthető régiós összevetésben is, és a GDP 130 százalékát is eléri.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Tartunk a hitelektől, de mégis hitelezési boom tapasztalható Magyarországon (01:24)
• Kezdenek visszatérni a változó kamatozású hitelek? (06:24)
• A személyi kölcsönök piaca (09:59)
• Személyi hitelek: milyen célból vesszük fel őket? (13:17)
• A devizahitel-válság réme még ma is itt él velünk (16:03)
• A magyar lakosság megtakarítási szokásai (17:57)

Korábbi műsorainkat ide kattintva hallgathatják meg.