késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Brüsszeli szűkmarkúság: kevesebb mint egymilliárd euró a csúcstechnológiákra
Brüsszel már korábban is bejelentette, hogy jelentős anyagi támogatást biztosítana a csúcstechnológiákkal – például a csipgyártással, a mesterséges intelligenciával vagy a kvantumtechnológiával – foglalkozó cégeknek, ám most kiderült, hogy a következő néhány évben erre kevesebb mint egymilliárd eurót szánna.
A Politico által látott tervezet szerint a hét elején zöld utat kap egy új, 900 millió eurós költségvetéssel rendelkező, 2025-ben elindítandó program, amelyen keresztül a blokkon belül működő csúcstechnológiai vállalatoknak nyújtanának pénzügyi támogatást.
Ezt a pénzt azonban három éven keresztül osztanák szét, és Brüsszelnek látszólag nincs más terve arra, hogy az ágazatoknak nagyobb segítséget nyújtson.
A tervezet szövege szerint az alap célja, hogy lebeszéljék az európai technológiai vállalatokat és startupokat arról, hogy külföldi forrásokat fogadjanak el, vagy eladásra bocsássák magukat, amikor a kezdeti kiépítés után jelentősen bővíteni akarják a tevékenységüket.
Ez a múltban súlyos problémát okozott a kontinens számára – és ez az egyik oka annak, hogy nincs jelentős helyi csúcstechnológiai ágazat –, mivel a sikeres cégek gyakran amerikai és kínai tulajdonba kerültek egy bizonyos méret elérése után. Ez annak a következménye, hogy az USA-ban nagyobb magán-, Kínában pedig állami alapok állnak rendelkezésre ezek támogatására.
Szárnyalás előtt a csipgyártás európai királya?
A világ csipgyártásának európai királya, a holland ASML átmeneti árfolyamesése kiváló alkalmat teremt egy modern, európai világcég tőzsdei szituációjából történő eredményes részesedésre rövid és hosszú távon egyaránt.
Henna Virkkunen, az EU új technológiai biztosa ezt szeretné ellensúlyozni az új alappal, azonban a stratégia sikerét annak elindítása előtt is sokan kétségbe vonják.
Brüsszel nem akar költekezni
A 900 milliós pénzeszsákból az igénylő vállalatok 10 és 30 millió euró közötti tőkebefektetésre pályázhatnak – ez valóban sok pénz, azonban bizonytalan, hogy a frissen alapuló startupok és ígéretes végek ebből kapjanak is, főleg amiatt, hogy ez három részre lesz darabolva.
Ráadásul ez nem csak uniós támogatás, amellyel a blokk technológiai fellendülését segítenék elő: Brüsszel ugyanis egy szeletet akar a pénzelt vállalatokból, amelyeket cserébe hozzáláncolnának az EU bürokráciájához.
Emiatt kétséges, hogy egy versenyképes cég miért választaná ugyanazt, amit nyugatról vagy keletről is megkaphatna, egyértelműbb szabályrendszerek mellett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következő mandátumra vonatkozó programjában kiemelt célnak tűzte ki a csúcstechnológiák fellendítését, amelyben a kontinens gyalázatosan le van maradva. Erre azonban kevesebbet költene, mint például a migránsok támogatására, és az alap még néhány Ukrajnának küldött segélycsomagnál is kisebb.
Brüsszel maga vágja ki a fát az európai elektromosautó-gyártók alatt
Van egy jogszabály, amely ha életbe lép, jelentős versenyhátrányba kerül az európai EV-ipar.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.