A várlátogatás a belföldi országjárás egyik legerősebb bástyája

Hazánkban – földrajzi pozíciójának köszönhetően – rengeteg várat építettek az elmúlt századok során. Többségük a történelem viharában elpusztult, napjainkban főképp a régi épületek romjait, vagy rekonstruált változatait láthatjuk.

Ám ez sem szegi kedvét a látogatóknak, hiszen a Szallas.hu adatai szerint a várturizmust csak az amúgy világszínvonalú fürdőhelyek látogatása előzi meg Magyarországon. Erről tanúskodik az a felmérés is, amely szerint a tíz legkedveltebb célpont között megtalálható Eger és Gyula is – a turisztikai portál szerint az összefüggés a településen található várak és a vendégek körében tapasztalt népszerűségük között megkérdőjelezhetetlen.

Az egri és a gyulai építményeken kívül a magyarok gyakran és szívesen látogatják még a szigligeti várat, a visegrádi fellegvárat, valamint a diósgyőri várat is.

Színház, lovagnak öltözött irodisták és ragadozómadarak

A történelmi emlékhelyek fenntartói és üzemeltetői is mindent megtesznek azért, hogy növeljék a látogatók számát, s emlékezetesebbé tegyék az élményt. Ennek köszönhetően egyre több és színesebb programmal találkozhatnak az érdeklődők.

Az egri várban például már esküvőket is lehet tartani, Diósgyőr kőből épített büszkesége pedig tematikus csapatépítő programokkal várja az érdeklődőket.

A szigligeti vár – vagy ahogyan sokan hívják, a Balaton vára – különlegessége a solymászbemutató.

Pócza Zoltán, a kőszegi vár vezetője lapunk kérdésére elmondta: a nyugat-magyarországi építmény komplexitásából kifolyólag egyszerre üzemel színházként és közművelődési központként. Az egykor Jurisics Miklós által védett erődítmény igazgatója kiemelte:

a kőszegi vár népszerűsége talán abban keresendő, hogy a belváros szívében helyezkedik el, emellett a Jurisics Vár egy élményvár, hiszen számos interaktív kiállítás megtekinthető, emellett a látogatók korabeli ruhákba is beöltözhetnek.

A jegyárak városonként eltérőek, általában 1000-1700 forintba kerül egy felnőtt tikett, de mindegyik várban vásárolható kedvezményes belépő is, diákok, nyugdíjasok és csoportok számára egyaránt. A kedvező jegyárak meg is látszanak a látogatottsági mutatókon: a Világgazdaság érdeklődésére a szigligeti vár sajtóreferense elmondta, hogy évente több mint 150 ezer látogatót fogadnak, míg Kőszegen ugyanez 60 ezer fő egy esztendőben, míg Eger az osztálykirándulók egyik kedvence.

A történész szerint az irodalom kulcsfontosságú a várak népszerűségében

Azonban nem csak a kedvező jegyárak és az egyre modernebb programkínálat miatt keresik fel százezrek a múltunkat jelképező erődítményeket. Id. Veszprémy László történész szerint a várainknak egyfajta nemzettudat erősítő szerepe is van. A szakértő lapunk kérdésre elmondta,

nem szabad lebecsülni a szépirodalom szerepét sem.

Veszprémy szerint mindenki ismeri azokat a történelmi regényeket, amelyekben egy-egy várunknak kiemelt szerep jutott, ilyen mű többek között Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, vagy a Zrínyi Miklós által jegyzett Szigeti veszedelem is. A könyveknek közvetítőszerepe van, ami a hazai turizmus számára is hasznos – véli a középkorral kiemelten foglalkozó történész.

Kijelenthető, hogy Magyarországon virágzik a várturizmus, ami egyre több külföldi vendéget is hazánkba csalogat: Kőszeget főképp szlovén turisták, míg az egri és a diósgyőri várakat pedig lengyel és szlovák történelem-kedvelők látogatják. A trendeket követő szolgáltatások, a nem túl drága jegyárak és a magyar nemzet nosztalgikus múltba révedése egyaránt pozitív hatással van a belföldi turizmus második legerősebb bástyájára, a várlátogatásokra.