késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nem tiltja be a kormány az otthonmegosztást
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium az Airbnb nyílt levelére reagálva.
Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.
A Nagy Mártonhoz írt nyílt levélre válaszul adatokat sorolnak fel, jelezve, hogy
- a Budapesten működő rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így
- jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.
Az STR-kiadásban érintett
magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát.
A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, ami messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van.
Ennek következtében
pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is tetemes mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását.
Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.
Emellett
kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.
A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezi le a szaktárca válaszul.
Eldőlt: 2026-tól nincs rövid távú lakáskiadás Terézvárosban
Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület csütörtökön azt a rendeletet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nem lehet rövid távra kiadni lakásokat a VI. kerületben – közölte az önkormányzat az MTI-vel. Ebből kiderült, hogy a Kétfarkú Kutya Párt képviselője voksolt nemmel, a Fidesz–KDNP és a Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesület képviselője pedig nem szavazott. Airbnb-zni így már csak 2025 végéig lehet Terézvárosban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.