Tizenkétezer forint mínuszban az ágazat dolgozói

A jövő évi költségvetésben az egészségügyre jutó plusz 101 milliárd forintra nem lehet azt mondani, hogy az semmi, de csak a szinten tartásra lesz elég, az ágazat rendbetételére aligha – mondta a Világgazdaságnak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Kiemelte, hogy azon a területen, ahol az egészségügyben a legtöbben dolgoznak – vagyis az alapellátásban és az összevont szakellátásban –, 12 százalékos bérnövekedés lesz, de ennek nagy része a már beígért 8 százalékos emelésre megy el, vagyis nem igazán marad mozgástér.

Emellett jövőre sem tűnik el a kórházaknál minden évben megjelenő 60-80 milliárd forintos adósságállomány, ráadásul a forint gyengülése miatt azzal is számolni kell, hogy az egyszer használatos eszközök, gyógyszerek, műszerek is drágulnak, hiszen ezek nagy része importból származik

– tette hozzá a szakember.

Tavaly is a nemzetgazdasági átlag alatt volt az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című kiadványából. Az elmúlt évben 12 ezer forinttal maradt el a humán egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó havi bére a 297 ezer forintos átlagtól.

A KSH adatai szerint az egészségügyi szakmák közül csak az orvosok bruttó átlagbére haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, igaz, a szakorvosoknál ez magasabb volt bruttó 560 ezer forintnál is.

A Magyar Nemzeti Bank 22 pontból álló modern egészségügyi javaslatai között is szerepel az egészségügyi dolgozók átlátható bérezési rendszerének kialakítása, a teljesítményvolumen-korlátok felülvizsgálata, a háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése, az egynapos ellátás kapacitásának növelése, a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, illetve a telemedicina fejlesztése is.

Az egészségügy rendbetételére már csak azért is szükség van, mert tavaly is kedvezőtlenül alakultak a hazai halálozási mutatók, és tovább nőtt az orvosok leterheltsége. A KSH adatai szerint az ezer lakosra jutó halálozás aránya átlagosan 13,5 százalékon állt, míg egy évvel korábban 12,9 százalékos volt. A betegek több mint háromnegyede daganatos betegség, vagy szív- és érrendszeri problémák miatt halt meg.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja