Magyarország demokrácia maradt, de nem lesz könnyebb itt élni

Magyarország mára virradóra is demokrácia maradt, tagja az emberi jogokat, a szabadságot és a demokráciát tiszteletben tartó államok és szervezetek népes családjának. De abban az országban, amelyet eddig Magyar Köztársaságnak hívtak, mától pedig Magyarországnak, nem lesz könnyebb élni mostantól.

Az állam ugyanis megbillent. Kiszámíthatatlanná vált. Amiről eddig tudtuk, mettől meddig tart, arról most csak azt tudjuk, sarkalatos törvény jelöli majd ki határait. Akiről eddig tudtuk, mettől meddig terjed a mozgástere, most csak azt tudjuk, egyre kevesebb és gyengébb akadály óvja attól, hogy ostobaságot csináljon. Amiről eddig azt hittük, tudjuk a jelentését, annak értelmezése mától politikai döntés lesz.

Az új alkotmány így lehetőség és fenyegetés egyszerre. Hatékony és gyorsan reagáló államot éppen úgy jelent, mint egy párt vagy egy személy elképzeléseinek akadálymentes érvényesülését. Egy alkotmány pedig, amennyiben végső soron csak a józan ész és a belátás bekalkulásával és nem a szabályok pontos lefektetésével alkot államot, még nem tölti be funkcióját.

Ez a dokumentum, kiegészülve a beígért sarkalatos jogszabályaival, minden teret megad a kétharmados hatalomnak, de sok levegőt elvesz azoktól, akik utódai lesznek. Nemcsak egy állam berendezkedését, hanem a mostani kormánypolitika fő irányait is hosszú távra kőbe vési. Egyszerű többséggel ugyanis egyetlen kormány sem lesz képes valódi, az uniós kereteken belül szabad kormányzásra. Kétharmados törvények köthetik meg kezét az adópolitikában, az államadósság kérdésében, a nyugdíjügyben, az euró bevezetésében – és akkor még csak a gazdaságpolitika néhány témáját említettük.

A bő alkotmány, azaz a csak kétharmaddal módosítható jogszabályok halmaza lesz az, ami az új állam megalapítását jelenti. A lehetőség tehát még arra is adott, hogy ezek a húsbavágó törvények immár megfontoltan, valódi társadalmi és szakmai viták után és konszenzusos alapon szülessenek meg.