Vannak ötletek a tehercsökkentésre

A bürokráciacsökkentő program része többek között az adófizetések és a bevallások módjának egyszerűsítése, ami 15,2 milliárd forintos megtakarítást jelent, valamint a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál (200 millió forintos értékhatárig), ez 5,6 milliárdos költségcsökkentéssel egyenértékű. További 31,7 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások az adatszolgáltatási kötelezettség csökkentésével, 7 milliárdot pedig azzal, hogy követhető, betartható és kevésbé irritáló bírságolási gyakorlatot dolgoznak ki számukra.

A könyvvizsgálatot nem megalapozott adminisztratív teherként beállítani. Az ugyanis annak ellenőrzése, hogy a jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. A könyvvizsgálói díj megspórolása nem biztos, hogy egyben költségcsökkenést is jelent ezen vállalkozásoknál, mivel olyan szakmai kérdések (adózás, számvitel, cégjog stb.) tekintetében, amelyekben korábban a könyvvizsgáló is tudott útmutatást adni, kénytelenek lesznek külső szakértőhöz fordulni, természetesen díjazás ellenében. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többletadminisztrációt a vállalkozások számára.

További bizonytalanságot rejt, hogy a pénzügyi-beszámolási követelményrendszernek (amely magában foglalja a nyilvántartások vezetését, a számviteli beszámolást és a könyvvizsgálatot is) csupán az egyik elemét, a könyvvizsgálati kötelezettséget változtatják. Önmagában a könyvvizsgálati értékhatár emelésének nincs érdemi adminisztrációcsökkentéső hatása. Ha az elérendő cél egy egyszerűbb üzleti adminisztráció kialakítása, akkor valójában az egész pénzügyi beszámolási rendszert kell felülvizsgálni. Az intézkedések egy része tényleges költségmegtakarításként jelenhet meg a vállalkozásoknál, azonban ettől a programtól nem lehet a munkahelyek számának növekedését várni.

A bürokrácia valós csökkentésének eszköze lehetne a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) által kidolgozott elektronikus elszámoló rendszer (EER), amely érezhető költségcsökkentést hozna a vállalkozások életében. Az elektronikus alkalmazások fejlesztése, széles körben való terjesztése fontos feladata az egyesületnek, amely folyamatosan részt vett a törvényi előkészítésekben, így kellő rálátása van e témákra. Az MKOE szakmai irányításával kidolgozott modell megvalósítaná a gazdálkodó szervezetek közötti elektronikus számlázást, és integrálná az elektronikus számlafizetéseket. Az EER egyenlegalapú elszámolással működne, ezzel felgyorsítaná a pénzmozgásokat. A rendszerhez csatlakozott vállalkozások széles körű információkhoz jutnának a partnereik fizetőképességéről, ezzel csökkenthetnék kinnlévőségeik keletkezésének kockázatát. Az adóhatóság számára szintén átláthatóvá válhatnának az adó- és járulékfizetések. Az EER modell működése egybevág az Európai Unió elektronikus gazdaságra és elektronikus államigazgatásra vonatkozó irányelveivel. Ha hazánkban megvalósul egy ilyen rendszer, az példamutató lehetne az EU-ban, illetve eszközt adna a nemzeti adóhatóságok kezébe a határokon túlnyúló adócsalások felderítésében.

A vállalkozások adminisztratív terheit ezenfelül mérsékelni lehetne az éveken átnyúló, kiszámítható és alapjaiban nem változtatott adórendszerrel, a kiszámítható adóztatás feltételeinek megteremtésével, az ügyfélkapus szolgáltatások bővítésével (például a hivatalos cégiratok elektronikus úton történő lekérésének lehetőségével). Továbbá a tételes áfabevallás nagyobb áfabevételt eredményezhet, ez hosszú távon adócsökkentéshez vezethet. Az adminisztrációs terhek csökkentése valóban fontos érdek, ezt azonban a szakmai szervezetekkel együttműködve lehet kidolgozni.