Árháború zajlik a Csíki Sör ellen

Kivonul a nagy kereskedelmi láncokból a Csíki Sör, és saját kezébe veszi az értékesítést. Kényszerpálya ez?

– Mivel naponta szembesülünk a nagy sörcégek kiszorítási kísérleteivel, nem maradt más hátra, mint olyat csinálni, amire más nem képes: házhoz szállítjuk a termékeinket. Kétségtelenül atipikus megoldást választottunk, de lépnünk kellett. Nincs mit finomkodni: a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenünk. A nagy áruházak közül csak az Auchanban vagyunk jelen, ahol a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazzák, míg a Csíkit a duplájáért. Hangsúlyozom: nem azért, mert mi kétszer annyiért adjuk. Ez az árpolitika semmi egyébre nem alkalmas, mint meggyőzni a fogyasztót, kialakítani annak a pszichózisát, hogy milyen pofátlanul drága ez a Csíki. Arra „neveli” a fogyasztót, hogy mi a helyes ár-érték arány, a kocsmában viszont már drágán adja az üzletben még olcsó márkás terméket.

Krízishelyzet?

– Az azért még nem, de rá kellett döbbennünk, hogy ilyen körülmények között semmi esélyünk hagyományos eszközök alkalmazásával megvetni a lábunkat a piacon. Egyéves reklámköltségvetésünk nem haladja meg a 150 millió forintot, míg a Heineken csak júniusig 800 milliót költött hasonló célokra. A vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.

A Csíki Sör–Heineken-harc Romániában indult, viszont Magyarországon látszik új dimenziókat ölteni. Ezt mi magyarázza?

– Az, hogy a magyarországi piacon be tudtak azonosítani bennünket, míg a romániain nem. Ez részben magyarázható azzal, hogy a mi hazai piacunk egy-másfél millió embert céloz, mivel csak Erdélyben vagyunk jelen. Nem beszélve arról, hogy a prémiumsörök ára Romániában legalább 60 százalékkal magasabb, mint a mainstream söröké. Ezzel szemben Magyarországon ez a különbség momentán 5-10 százalék.

Milyen léptékű logisztikai fejlesztéseket kíván meg egy ilyen stratégiaváltás?

– Első körben több befektetett munkát, talán emberállomány-bővítést is feltételez, hogy a közel negyven autónkat két váltásban tudjuk futtatni. Logisztikailag gyakorlatilag az öt raktárunkból a teljes országot képesek vagyunk lefedni, órákon belül bárhová ki tudjuk szállítani a megrendeléseket. A nagy sörcégek egyelőre nincsenek felkészülve hasonló kiszállításra, míg mi a kezdetektől úgy építkeztünk, hogy saját kézben tartsuk az értékesítési piacunkat.

Biztos benne, hogy Magyarországon van kultúrája ennek a fajta vásárlásnak?

– Egyelőre vékony réteg ismeri és használja ezt a rendelési módot, pedig kényelem és ár szempontjából is előnyösebb a vásárlónak. Összességében azonban ez a kereskedelem jövője, még akkor is, ha a helyzet egyelőre nem nevezhető megalapozottnak. A reklámkampányunk csak most indult, hetek múlva tudunk a reálishoz közelítő képet alkotni az igényekről. Mindenesetre ha csak 10 százalékkal tudjuk növelni az eladásainkat, máris újra a komfortzónába kerülünk. Általában az úttörőknek a legnehezebb, egy amerikai mondás szerint a pioníroknak mindig nyílvessző van a hátukban. Mi bízunk benne, hogy ezt a nyilazást is túléljük.