Ahogy korábbi (az augusztus 8-i lapszámban megjelent – a szerk.) írásunkban bemutattuk, az unió készül az áfarendszer reformjára, de mivel az új rendszer bevezetése hosszadalmas, a legsürgetőbb problémák megoldására gyorsintézkedéseket, úgynevezett quick fixiest vezetnének be már 2019-től.
A négy intézkedésből három csupán a hitelesített adóalanyok (Certified Taxable Person, CTP) számára lenne elérhető, s ilyen státuszt az adóalanyok telephelye szerinti illetékes adóhatóság adhatna a rendszeres adófizető, megbízható és fizetőképes vállalkozásoknak. A minősítést a többi tagállam köteles lesz elfogadni. Hazánkban ez a már bevezetett megbízható adózói státuszra épülhet rá. A CTP-k és a velük üzletelő vállalkozások számára egyszerűbb lesz a határokon átnyúló ügyletek áfakezelése.
Könnyebbé válna például a vevői készlet kezelése. Alapesetben ugyanis, amikor egy adóalany egy másik tagállamba, a vevője raktárába szállít be árukat, amelyeket a vevő csak később hív le és használ fel, be kell jelentkeznie a készletezés országában az adóhatóságánál az áfanyilvántartásba, és be is kell fizetnie az adót.
Ezentúl – ha az ügylet két CTP között zajlik – az eladónak nem kellene a rendeltetési államban áfanyilvántartásba vetetnie magát, és az áfa fizetését önadózással a vevő vehetné át egy közösségen belüli termékértékesítés keretében, amelyet csak a lehívás időpontjában kellene jelenteni. Mindezt természetesen az eladói és a vevői oldalon is szigorú nyilvántartási kötelezettség kísérné.
Ma csupán egyes tagországok adnak lehetőséget az ilyen vevői készlet egyszerűbb kezelésére, és vannak olyan országok is, ahol a könnyítést csak viszonosság esetén adják meg. A gyorsintézkedések hatására a vevői készlet egyszerűsítésének lehetőségét minden tagállamra kiterjesztenék.
Mivel Magyarország már ma is a viszonosság igénye nélkül biztosítja a vevőikészlet-egyszerűsítést bizonyos feltételek mellett bármely adózó számára, esetünkben inkább az a kérdés, hogy a könnyítés fenntartható-e a hitelesítéssel nem rendelkező adóalanyok számára is. Vagyis nálunk inkább szigorítást hozhat a változás, könnyítést nem.
Bizonyos esetekben a láncértékesítések adminisztrációja is egyszerűbbé válhat. Láncértékesítésnek nevezzük, amikor a terméket többször értékesítik, de közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerzőnek küldik vagy fuvarozzák. A láncértékesítésben tehát legalább három szereplő van, de az árut csak egyszer mozgatják. Ha a szállítás megszakad, már nem beszélhetünk láncról.
A legtöbb bonyodalmat az az eset okozza, ha a láncolatban egy közbülső intézi a fuvart. Egyértelmű ugyanis a helyzet, ha az első vagy az utolsó szereplő intézi a fuvart; ekkor az első értékesítése, illetve az utolsó beszerzése lesz áfamentes. Ezzel szemben, ha a középső szereplő intézi a fuvart, akkor különböző körülmények függvényében lehet, hogy a beszerzéséhez, de akár az értékesítéséhez is kapcsolhatjuk az áfamentességet. Ráadásul a különböző tagállamok különbözőképpen ítélik meg ezeket az eseteket, ami további bonyodalmakat okoz.
A könnyítéssel ezentúl, ha a fuvart intéző középső szereplő hitelesített adóalany (CTP), az első értékesítési láncszemet kell adómentesnek tekinteni. Ennek az a feltétele, hogy ez a középső adóalany az eladónak megadja a rendeltetés tagállamát, és igazolja, hogy van adószáma az indulási országtól eltérő tagországban.
Tekintve, hogy hazánk már most is ezt a logikát alkalmazza, számunkra a szabályozás egységessége jelentene könnyebbséget, és az, hogy így más országoktól is hasonló elbírálásra számíthatnának adózóink.
Az új szabályok szerint egyszerűsödhet a két tagállam közötti árufuvarozás igazolása is. A termékek közösségen belüli értékesítése áfamentes, ha az adómentesség feltételei fennállnak, aminek bizonyítása mindig az értékesítő adóalany feladata. Ez azonban korántsem egyszerű, és a magyar szabályozás kifejezetten szigorú. Még a legnagyobb gondosság és óriási adminisztrációs készenlét mellett is lehetséges, hogy az adóhatóság formai hibák miatt valótlannak bélyegzi az ügyletet. Ilyen esetekben az eladót hibáztatja, és adókötelessé minősíti az értékesítést. Adóhiányt állapít meg, bírságot, késedelmi pótlékot szab ki, sőt büntetőjogi eljárást is indíthat.
Ezen a helyzeten segít a harmadik gyorsintézkedés. Ha a vevő vagy az eladó hitelesített adóalany, és maga intézi a fuvart, az adómentesség alátámasztására elegendő egy nyilatkozat és két egymással egybehangzó írásos dokumentum arról, hogy a termék valóban elhagyta az országot. Ez az intézkedés óriási könnyebbség lesz a magyar adózók számára is, hiszen így világossá és vitathatatlanná válik, hogy pontosan hogyan igazolhatják az áfamentességet.
Az utolsó gyorsintézkedés mindenkire vonatkozik, és valójában szigorításról van szó. A szabályok szerint a vevő adószámának érvényessége és az ügylet helyes bevallása a tagállamok közötti kereskedelemről szóló összesítő jelentésben csupán adminisztratív körülménynek minősül, és hiányukban is érvényesíthető az adómentesség, ha az ügylet valós. 2019 januárjától azonban mindkét tényező az adómentesség kötelező feltételévé és az áfacsalások elleni küzdelem eszközévé válna.
A négy intézkedést már 2019-ben szeretnék bevezetni, de ezek is – különösen az utolsó – szintén nagy változást hoznak, ezért elképzelhető a halasztás.
Az Európai Unió áfarendszere meglehetősen elavult, és jelenlegi formájában nagyon sok lehetőséget kínál az adócsalásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.