BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
núsz

Harcot hirdet a NÚSZ a bliccelők ellen

Május végére a századik szellemkamiont is lefülelte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ). Az állami cég további lépéseket tesz a csalók kézre kerítésére, 2020-tól a környezetvédelmi besorolást is kamerákkal figyelik. Bartal Tamás vezérigazgató a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: többéves negatív trend figyelhető meg a visszaélések tekintetében, amelyek zömét külföldiek követik el.
2019.06.05., szerda 07:12

Tavaly volt ötéves az útdíjfizetés rendszere. Miről marad még emlékezetes a 2018-as év?

Például arról, hogy 315 milliárd forintos rekordárbevételt értünk el, ami 6 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Az első öt évünk alatt csaknem 1500 milliárd forintos összforgalmat generáltunk. Ez teljes egészében közvetlen költségvetési tétel, amelyet a hazai úthálózat fejlesztésére lehet fordítani. Ott vagyunk a legnagyobb árbevétellel rendelkező állami cégek között, ami kiemelt nemzetgazdasági súlyt ad a NÚSZ-nak.

Októbertől a személyautósok tíznapos e-matricája, januártól pedig a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek e-útdíja is drágult. Ez nyilván megágyaz az idei eredménynek.

Erre az évre csaknem bruttó 370 milliárd forint bevételt tervezünk, ami körülbelül 20 százalékos növekedés. Ezt csak részben magyarázza az áremelkedés, inkább az összességében erősödő gazdaságnak tudható be. A GDP bővülése ugyanis 90 százalékos korrelációt mutat az útdíjbevételekkel. Mindezt jól mutatja a nálunk regisztrált tehergépjárművek számának alakulása: tavaly itt 20 százalékos ugrás történt, az ügyfelek esetében pedig 17 százalékos. A HU-GO rendszerben ma már 400 ezernél is több teherautót és 100 ezernél több ügyfelet találunk. Mintegy 72 millió darab 3,5 tonna feletti tehergépjármű áthaladását rögzítettük 2018-ban az ellenőrzési rendszereinkben, ami 12 százalékos plusz. Ezeknek a járműveknek a magyar díjköteles utakon mért futásteljesítménye tavaly átlépte a 15 milliárd kilométert.

Bartal Tamás vezérigazgató
Fotó: VG

Az e-matricások futásteljesítményéről is tud hasonló adatot?

Nem, azt nem látjuk, mivel a személyautók nem egy adott útra, hanem egy adott időszakra vesznek jogosultságot. Viszont e-matricából majdnem 15 millió darabot adtunk el tavaly mintegy 75 milliárd forint értékben. Ez persze nem azonos a járművek számával, hiszen egy rendszámra több e-matrica is vásárolható. Közülük továbbra is a D1-es kategóriára vásárolt, tíz napig érvényes jogosultság a legnépszerűbb. A D1-es matrica darabszáma az összes eladás 90 százalékát teszi ki, a tíznapos pedig az összes értékesített matrica kétharmadát. E-matricás áthaladásból egyébként csaknem 335 milliót mértünk az előző évben, ez 5 százalékkal több, mint 2017-ben.

Alapvetően kik használják többször az itthoni úthálózatot, a magyarok vagy a külföldiek?

Sokszor elmondtuk már, hogy tranzitország vagyunk. Innen nézve érdemes vizsgálni a statisztikát. Azt látjuk, hogy az e-útdíjas kategóriában mintegy 52 százalékos a nemzetközi jelenlét. Ami az eladott matricák darabszámát illeti, az e-matricás körnél 43 százalék a külföldiek aránya. Az előbbinél a román, lengyel, szlovák, bolgár forgalom a meghatározó, az utóbbinál a német, román, osztrák és a szlovák. Más kérdés, hogy a német vagy osztrák rendszámú járműveket is jellemzően román vendégmunkások használják.

A teljes interjút a szerdai Világgazdaságban olvashatja

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.