Pénzintézetek szerepvállalása az agrárgazdaságban

A mezőgazdaságban egyik év sem mondható átlagosnak, az idei különösen nem. A járvány és a vele kapcsolatos intézkedések megbolygatták a piacokat, ami a termelésre és a feldolgozásra is kihatott. A változások nemcsak hazánkban, hanem világszerte éreztetik hatásukat.

A mezőgazdasági termelés finanszírozása speciális és szerteágazó, mert a szektor nagyon gyorsan változik, és jelentős a különbség az ágazatok között. A mezőgazdasági vállalkozások forrásainak körülbelül a 65 százaléka pénzintézeti finanszírozás. A szektor sokrétűsége, a szezonalitás, a piacok változása, az állattartó telepeket elérő járványok (afrikai sertéspestis, madárinfluenza), a fogyasztói szokások változása nemcsak a termelőket, hanem a finanszírozókat is kihívás elé állítja. A piac felgyorsult, a verseny egyre élesebb. A változásokra gyors választ kell adniuk a piaci szereplőknek, beleértve a finanszírozókat is.

Birtokméret és finanszírozás

A termelés gazdaságosságára és a finanszírozhatóságra hatással van a földterületek átlagos mérete. Itt nagy különbség van az európai országok között: a V4-ek közül a legnagyobb átlagos birtokmérettel Csehország rendelkezik, ez hazákban EU-átlag alatti, ennek egyik oka, hogy az öröklések következtében extrém kis területek is kialakultak. Romániában még szélsőségesebb a helyzet e tekintetben, Szlovákiában pedig magán- és jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet. Magyarországon a gazdaságos termelés fejlődésének akadálya az elaprózódott birtokszerkezet és az, hogy jogi személy nem szerezhet földtulajdont. A földterület kis részét művelik társas vállalkozások, 200 hektárig magas az egyéni gazdálkodók száma, miközben banki finanszírozás szempontjából könnyebben értékelhető a társas vállalkozások működése. A hazai kormányzat jelenlegi törekvése az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése, ez pénzintézeti finanszírozás szempontjából is nagy lépés lesz.

Termékpályák és agrárkompetencia-központok

A termelés hatékonyságát illetően szembetűnő példa a brojlerhizlalás. 1980-ban 1,5 kilogramm volt a csirkék vágósúlya, amelyet 52 nap alatt értek el. Ma ez 2,2-2,3 kilogramm, ezt az állatok 40 nap alatt érik el úgy, hogy az elhullás aránya is jelentősen csökkent. A takarmányhasznosító képesség és a genetika nagyot lépett előre.

Hasonlóan a termelés fejlődéséhez, a pénzintézeteknek is fejleszteniük kellett a folyamataikat, és a korábbi, még esetleg fedezetalapú hitelezési szemléletből ki kellett lépniük. A valós kockázatok megítéléséhez a pénzügyi adatok elemzésén túl pontosan kell látni a termelési és kereskedelmi folyamatokat, ami a banki folyamatban részt vevők ágazati felkészültségét feltételezi. A nagyobb agrárportfólióval rendelkező bankok ezért hoztak létre agrárkompetencia-központot. Fontos, hogy a termékpályákat és azok szereplőit jól ismerjük, a határon túli piacokat is feltérképezzük, mert ügyfeleinknek teljes pénzügyi megoldást kell biztosítanunk, beleértve a hitelt, az exportakkreditívet és a faktoringot is.

Magas finanszírozási igény

A finanszírozóknak tudniuk kell, hogy az ágazat számos specialitással rendelkezik, ilyen az időjárás kiszámíthatatlansága, a piac szezonalitása. Szántóföldi növénytermesztés esetén például a pénzügyi beszámoló fordulópontja jellemzően nem egyezik a termelési ciklus periodicitásával, ezért a beszámoló nem a legjobb képet festi a vállalkozásról. A tárgyévi termés egy része akár még eladás alatt is lehet, illetve a következő évi termést biztosító vetés már a földben van, amelyet talaj-előkészítési munkálatok előztek meg – ilyenkor a cégek likviditása alacsony.

Az ágazatnak magas a finanszírozási igénye a hosszú termékpályák és a nagy állóeszközigény miatt. A banki jövedelmezősége szerényebb, ugyanakkor a csődrátája az egyik legalacsonyabb. A mezőgazdasági termelésben magas a közép- és kisvállalatok aránya és szerepe, a hozzáadott érték több mint háromnegyedét ezek a vállalatok adják, míg a nemzetgazdaság esetében ez nagyjából a fele.

Digitalizációval a környezetterhelés csökkentéséért

Az ágazat számára kihívás a klímaváltozás. Magyarországon az elmúlt évszázadban 10 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége, és az eloszlása is jelentősen változott. Gyakran hosszabb száraz időszakot követően nagy mennyiségű csapadék érkezik, és ez több szempontból is érzékenyen érinti a termelőket. Jelenleg a szántóföldi földterületek 2 százalékát öntözzük, az öntözött területek növelésére a kormányzat 2030-ig 170 milliárd forint forrást biztosít.

A digitalizáció adta lehetőségek már a mezőgazdaság számára is elérhetők. Sokat hallhatunk a precíziós mezőgazdaságról, amellyel csökkenthető a környezetterhelés, a ráfordított munkaidő és az egyéb költségek. Ma még kevés termelő használja ki a precíziós gazdálkodás adta lehetőségeket, azonban a közeljövőben a számuk várhatóan jelentősen nőni fog. Az, hogy ez a technológia eljusson a termelőkhöz, a finanszírozók felelőssége is.

A mezőgazdaság működését az EU támogatja. A közös agrárpolitika (KAP) súlya a költségvetésen belül folyamatosan csökken: a nyolcvanas évek elején 66 százalék volt, a 2014–20-as költségvetési időszakban 37,8, a következő időkben pedig 30 százalék várható, ezért elengedhetetlen a hatékonyság javítása és a folyamatos fejlesztés. Az új KAP kifejezetten támogatja a fenntartható, hatékony termelést, miközben a finanszírozók feladata és felelőssége is, hogy ezen irányelveket figyelembe véve történjen a gazdálkodás.