Mennyire sújt a csiphiány?

Az év eleje óta szinte minden hónapban autógyárak leállásáról lehet hallani világszerte és itthon is, amit döntően a félvezetők hiánya okoz. A szűk beszállítói és szállítási keresztmetszetek miatt azonban feltehetően ennél szélesebb körűek lehetnek a problémák, amit alátámaszt, hogy az Ifo intézet felmérése szerint a német feldolgozóipari vállalatok majdnem 80 százaléka alkatrészek és féltermékek hiányára panaszkodik. A csiphiány már az elektronikai, számítástechnikai termékek gyártását is elérte, nem véletlenül. A csiphiány feltehetően nem néhány hónapon belül fog megszűnni.

Általános vélemény, hogy a csiphiányt az okozta, hogy a koronavírus-járvány korlátozásai következtében megváltoztak a vásárlói szokások, az otthon maradás miatt megugrott a játékkonzolok és más otthoni szórakozással kapcsolatos eszközök iránti kereslet, amit a távmunkához és a távoktatáshoz szükséges kellékek is erősítettek. Azonban a csipkereslet megugrásához más folyamatok is hozzájárulnak, ami a jövőben csak erősödni fog. A háztartási műszaki cikkek egyre „okosabbak”, amihez több és több csipre lesz szükség. Ugyanúgy, ahogy a gépjárművek is egyre „okosodnak”.

Ma már egyre több autó alapfelszereltségként tartalmaz fedélzeti információs központot, navigációs rendszert, vezetés- és parkolástámogató rendszereket, nem beszélve a hajtáslánc és más technológiák számítógépes vezérléséről.

Az egyre inkább önvezető autók és az elektromos autók csipkereslete pedig még ugrásszerű növekedéshez fog vezetni. A Ford egyik vezetője egy interjúban ezt azzal szemléltette, hogy egy belső égésű középkategóriás modell átlagosan 300, egy elektromos autó 3000 csipet tartalmaz.

A hazai ipari kibocsátás viszonylag gyorsan, már tavaly októberben meghaladta a járvány előtti szintet, majd az év első felében újabb csúcsokat ért el. Júliusban már mintegy 1,4 százalékkal állt magasabban a járvány előtti szintnél. Ezzel messze jobb teljesítményt mutat az év eleje óta leszálló ágba kerülő német iparhoz képest, amely 6,2 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől.

A KSH kimutatása szerint júliusban a feldolgozóipar tizenhárom alágazata közül tízben növekedést mértek, több alágazatban is két számjegyű volt a bővülés aránya.

A járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék alágazatok azonban visszaestek az egy évvel ezelőttihez képest, azaz a többi alágazat kedvező teljesítménye ellensúlyozni tudta az előbbiek csökkenését. A járműgyártás, élesen felpattanva a tavaly áprilisi mélypontról, tavaly szeptemberben már megközelítette a járvány előtti szintet, azóta azonban nagymértékben visszaesett a bőséges megrendelésállomány ellenére, és mintegy 20 százalékkal elmarad a járvány előtti történelmi csúcstól. Az elektronikai termék gyártása szintén kilőtt a 2020. áprilisi leállások után, a tavalyi őszi és idei tavaszi hónapokban már messze túl is teljesítette a járvány előtti szintet, innen azonban mintegy 12 százalékkal gyengült, a járvány előtti szinttől pedig mintegy 5 százalékkal marad el. Azaz e két nagy súlyú ágazat problémái ellenére is relatíve jól teljesít a hazai ipar, a többi ágazat kiugróan jó teljesítménye révén.

E két ágazat nehézségeit az iparon belüli súlya is tükrözi, a járműgyártás részesedése a 2020. februári 31,8 százalékról 23,3 százalékra csökkent, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása pedig 12,3 százalékról 9,8 százalékra.

Ez egyben azt is jelenti, hogyha nem lennének csip- és más beszállítói problémák, vagy ezek megoldódnának, jóval nagyobb sebességgel nőhetne az ipari termelés. A járműgyártás akár hat-hét, a számítógép, elektronikai termék gyártása egy-másfél százalékponttal magasabb ipari kibocsátást eredményezhetne. Ezáltal a GDP idei növekedése is 1 százalékpontnál nagyobb mértékben lehetne magasabb, elérve a 9 százalékot.