késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) legfrissebb ítélete alapján a gyógyszergyártó cégeknek a tb-támogatott gyógyszerek után csak annyi áfát kell fizetniük Magyarországon, amennyibe a termék kedvezményesen került. A gyártóknak eddig sok esetben akkor is a termék eredeti ára utáni adót kellett fizetniük, ha azt a társadalombiztosítón keresztül kedvezménnyel, vagyis olcsóbban, az eredeti áron alul adták. A bíróság döntése rámutat arra, hogy a folyamatos változtatások ellenére a magyar áfatörvény még mindig a közösségi jogtól eltérően szabályozza az eladó által adott árengedmények, kedvezmények áfakezelését.
A Boehringer-ügy
Az EUB 2021. október 6-án hirdette ki a magyar érintettségű ügyben hozott ítéletét, amelynek alapja a Boehringer gyógyszertártó cég magyarországi fióktelepének önellenőrzése.
A Boehringer azért nyújtott be önellenőrzést, és igényelt vissza jelentős összegű áfát, mert álláspontja szerint a cég által a magyar piacon forgalmazott és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek után ténylegesen kevesebb pénzt kapott, mint amennyit az állami egészségbiztosító fizetett a gyógyszerekért.
Ennek hátterében egy olyan befizetési kötelezettség áll, amelyet a gyógyszercégeknek a tb-támogatott gyógyszerekből szerzett árbevételük után kell fizetniük. A Boehringer állítása szerint ez a befizetési kötelezettség tulajdonképpen árengedmény, hiszen ténylegesen csökkenti a megkapott vételárat, az árengedmény után pedig nem kellett volna áfát fizetnie.
Az áfarendszer alapelve ugyanis az, hogy az áfát mindig a tényleges eladási ár után kell befizetni. Ha egy cég engedményt ad valamilyen termék vagy szolgáltatás árából, akkor az áfa összege is csökken.
A magyar szabályozás anomáliája
Azzal a kérdéskörrel kapcsolatosan, hogy az áfa a ténylegesen beszedett vételár után fizetendő, több EUB-döntés is született az elmúlt évek során, amelyek megállapították, hogy a magyar áfatörvény több ponton összeütközésben áll az EU-joggal. Az esetek jelentős részében a kérdés arra irányult, hogy megfelel-e az EU-s áfaszabályoknak az, hogy a magyar áfatörvény csak szigorú feltételek teljesülése esetén engedi csökkenteni a fizetendő áfát akkor, ha az eladó engedményt ad a termék, szolgáltatás árából vagy más módon ténylegesen kevesebb pénzt kap a vevőtől, például mert a vevő csődbe ment.
A Boehringer-ítélet új korszakot hozhat az engedmények kezelésében
A Boehringer-ügy azért került a bíróság elé, mert az egészségbiztosító felé teljesítendő befizetési kötelezettség egyetlen, az áfatörvényben felsorolt engedménykategóriába sem volt besorolható, és így a cég nem tudta csökkenteni a fizetendő áfáját az árengedménnyel, márpedig az engedmény a ténylegesen megszerzett vételárat csökkenti.
Az EUB ítéletében egyértelműen kimondta, hogy semmilyen feltételhez nem lehet kötni utólagos árengedmények esetén az áfa visszaigénylését. Nem rendelkezhet úgy a magyar áfatörvény, hogy csak bizonyos, tételesen felsorolt kategóriákba tartozó engedmények csökkentik a fizetendő áfa összegét. Minden esetben csak és kizárólag azt lehet nézni, hogy mennyi az az ellenérték, amelyet az eladó ténylegesen megkapott.
A bíróság fenti megállapítása miatt az áfatörvény árengedményekre vonatkozó részét jelentősen módosítani kellene. Az áfatörvény részletesen szabályozza az utólagos árengedmények esetén az áfa visszaigénylésének követelményeit. Ezzel szemben a vonatkozó EU-s irányelv 90. cikke ezzel kapcsolatban röviden és tömören fogalmaz, és úgy rendelkezik, hogy az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.
A bíróság döntése nyomán az áfatörvényt ezzel kell összhangba hozni a mostani bonyolult szabályrendszer helyett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.