Hogyan lehetnének hatékonyabbak a hazai lakossági napelemes beruházások?
Fenekestül felforgatta a teljes energiapiacot, és azon belül a főként napelemes rendszerekből álló lakossági energiapiacot a rezsicsökkentés szabályainak augusztus elsejével bevezetett módosítása. A rezsiszámlák kordában tartása érdekében a lakosság megrohamozta a napelemes kivitelezőket. Persze annyi pozitívuma van az előttünk tornyosuló energiakrízisnek, hogy felnyitotta az emberek szemét. Ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a tudatos energiafelhasználás és a takarékoskodás, ami hosszú távon bolygónk védelmét is szolgálja.
Csakhogy a fentiek következtében a napelemes cégeknek soha nem látott leterheltséggel kell szembenézniük. A hirtelen megugrott kereslet kapacitáshiánnyal találkozott, ami egyrészt lassítja a lakossági napelem-telepítéseket, másrészt jókora árfelhajtó erő a piacon.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy a tavalyi évben elindított első körös lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek szeptember elejéig csupán a fele kapta meg a támogató okiratát. A késlekedés nyomán pedig a pályázatokkal lefedett lakossági beruházások tömege mára összeért az energiakrízis és az új rezsiszabályok bevezetése következtében generált újabb keresleti hullámmal.
Rossz hír a korábbi pályázati nyerteseknek, hogy a kivitelezői költségek emelkedése és a drasztikusan, számunkra negatív irányban megváltozott euróárfolyam együttes következményeként az egy éve elnyert pályázati összegek nem is fedezik teljes mértékben a beruházásokat. A százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a kifizetéskor már kevesebb mint 80 százalékot érhet, vagyis a lakossági pályázóknak saját forrást kell előteremteniük a beruházások kivitelezéséhez.
Mindez felveti a kérdést, hogy a lakossági napelemes pályázat második fordulóját ki lehet-e írni az előbbinél nagyobb sikerrel. A válasz természetesen igen.
Véleményem szerint léteznek olyan szempontok, amelyeket érdemes lenne figyelembe venni a döntések meghozatalánál:
- Az első körös pályázat tapasztalatainak összegzése,
- a 2024-től életbe lépő elszámolási rendszer új szabályainak kidolgozása, hozzáférhetővé tétele,
- a megtermelt zöldenergia helyben történő megosztása,
- költség-haszon elemzés a hatékonyabb támogatási arány kiszámítására,
- kedvezményes vagy nullaszázalékos áfa a háztartási méretű napelemes beruházásokra,
- a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzése.
Kiemelten fontos lenne összegezni az első körös pályázat tapasztalatait, megkérdezve az érintett pályázókat, kivitelezőket, hálózatüzemeltetőket, hogyan lehetne növelni a pályázatok elbírálásának, a támogatás gyakorlati megvalósulásának hatékonyságát.
Ezenfelül természetesen nélkülözhetetlen lenne, hogy a 2024. január elsejével megváltozó napelemes elszámolási rendszer szabályai mindenki számára elérhetők és egyértelműek legyenek. Ugyanis az új szabályok ismeretének hiányában nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése. Enélkül nem lehet igazán hatékony rendszereket tervezni. Hiszen így nem tudjuk, mi az optimális rendszerméret, merre kell tájolnunk a napelemeinket, mekkora megtérüléssel számolhatunk.
A helyben termelt zöldenergia megosztása mint fogalom (villamosenergia-megosztás), definícióval ugyan szerepel a villamosenergiáról szóló törvényben, ám a részletező szabályai hiányoznak. Milyen módon kellene mérni a megtermelt energiát? Hogyan kellene elszámolni vele? Milyen díjazással járna a saját megtermelt áramunk szomszédainkkal történő megosztása? Ezeket mielőbb ki kell dolgozni, beépíteni a villamosenergia-piaci szereplők üzletszabályzataiba, hogy a gyakorlatban is megvalósíthatóvá váljon a koncepció.
A fenti szempontok érvényesítésével új lehetőségek nyílhatnak meg.
Ha kiszámíthatóbbá válik, hogy mekkora megtakarítást eredményez, és egyáltalán mennyibe kerül egy naperőmű-beruházás, a fejlesztéshez elérhető pályázati összeg is hatékonyabban meghatározhatóvá válik. Hiszen ha arányaiban túl sok pénz hozzáférhető, akkor az egyes beruházások során nem fogják mérlegelni a legoptimálisabb megoldásokat, ezáltal kevésbé effektív végeredmény születhet. Viszont ha meg tudjuk határozni azt a pályázati összeget, amellyel a lehető legnagyobb megtakarítást érhetjük el adott költségkeret mellett, akkor több háznak jut az elnyerhető összegből. A napelem-telepítések finanszírozása pedig tovább javítható a háztartási méretű beruházások kedvezményes vagy nullaszázalékos áfájának bevezetésével.
Mindezt abból az okból is célszerű lenne megfontolni, hogy a pályázati keret mintegy 80 százalékát EU-s forrásból, a helyreállítási alapból tervezték biztosítani, ám a helyreállítási terv Magyarországra vonatkozó része még egyeztetés alatt áll az Európai Bizottsággal. Így a kormány az áfában visszatérülő 20 százalék helyett állami forrásból tervezi biztosítani a teljes támogatási keretet.
Végül, de nem utolsósorban:
a jövőben legyen közös cél az energiaközösségek kialakítása és támogatása, amelyek összefogják a sok kisfogyasztó és -termelő rendszerhasználatát,
rugalmas hálózatot alkotva, sokkal méretgazdaságosabb és költséghatékonyabb megoldást eredményezve, mint a központi energiaellátás esetében.
Nincs más út, mint előre, és látjuk is, miként tudna megvalósulni egy sokkal korszerűbb, költség- és energiahatékony, nagymértékben a megújuló forrásokra épülő rendszer Magyarországon. Csupán egy nagy egészként kell tekinteni a problémacsoportra, aminek a támogató pályázatok, az elszámolási rendszer szabályozása, az elemzések és felmérések készítése, valamint az energiamenedzsment egyaránt részei. Ehhez pedig rendszerszintű átgondolást igényel az energiaellátás jelene és jövője, majd ennek alapján a szabályozások összehangolása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.