„The time is now”, avagy ki, ha nem mi, és mikor, ha nem most?

Hazánkban a termálvíz-hasznosításnak évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak. Az ország területén található jó néhány termálvízforrást már a Római Birodalom idején is ismertek és használtak. A mélységi vízkutatás kezdete Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződik: 1878-ban a Városligetben mélyített 970 méter mély termálkútja, amely ma a Széchenyi gyógyfürdőt táplálja 74 fokos vizével, akkoriban Európa második legmélyebb kútjának számított, és közel 150 év után is üzemképes. A XX. század első felében a termálvíz-hasznosítás elsősorban balneológiai célú volt, hazánk pedig Európa élmezőnyébe tartozott.

A trianoni békediktátum ugyanakkor az elérhető nyersanyagforrások és energiahordozók tekintetében is katasztrofális következményekkel járt: a nyersanyaglelőhelyek jelentős része, mint Selmecbánya, Körmöcbánya és Besztercebánya környéke, az erdélyi- és Szepes-Gömöri-érchegységek, a Bánság érces vonulatai vagy a Nagybánya környéki bányavidék az ország határain kívülre került.

Mivel gazdálkodhatunk tehát? 

A megmaradt területeink mélyében rejlő olaj- és gázkészlet a teljes hazai földgázigény hozzávetőlegesen 14 százalékát fedezi, azonban záros határidőn belül 2 milliárd köbméterre emelhetjük a hazai földgázkitermelést, amely a jelenlegi hazai gázigény ötödét fedezné. A magyar stratégiai tartalék részét képezi továbbá a barnaszén és a lignit, amelyek hatékonyan képesek csökkenteni az importgáz árának kiszámíthatatlan alakulásából adódó nyomást. 

A geotermiáról kiemelten érdemes beszélnünk. Környezetbarátabb alternatív energiát képes biztosítani a hagyományos tüzelőanyagok elégetése helyett, és az egyéb megújuló energiaforrásokkal (például nap- és szélenergiával) szemben az év teljes időszakában, éjjel-nappal hasznosítható az energiatermelésre, ráadásul hazánknak jelentős tartalékokai vannak.

Az önellátás ellenálló képesség is

Jó irány, hogy az utóbbi időben a fenntarthatóság hívószava mellett az önfenntartó Magyarország igénye is előtérbe került. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de egy biztos, az önellátás megerősítése csak az ország előnyére válhat. A geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásával pedig az évtized végére – a legkonzervatívabb becslések szerint is – akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudjuk csökkenteni az ország energiaimportból fakadó kitettségét.

Miért most?

Az olyan nem várt, gyors reagálást igénylő krízishelyzetek, mint napjaink energiaválsága, fokozatosan erősítik az igényt az új erőforrásokra és technológiákra. Az elszálló energiaárak mellett olyan paradigmák is megdőlni látszanak, mint hogy a geotermikus energia kinyerése nem lehet rentábilis, nem lehet versenyképes a többi energiaforrással szemben.

Tanulmányozva a releváns nemzetközi szereplők legjobb gyakorlatait, mostanra elmondhatjuk, hogy a földtani és műszaki feltételeink is adottak, megvan a szakértelem, a tapasztalat, a lehetséges eszközök és nem utolsósorban a kellő elszántság ahhoz, hogy egy működő rendszer összeálljon. Így minden összeállt ahhoz, hogy – ahogy mondani szokás – kanyarban előzzünk!

De mi is a teendő? A geotermikus lehetőségek kihasználását új alapokra kell helyezni 

A geotermia hazai fejlesztési lehetőségeinek felmérése, valamint a fejlesztési potenciál kihasználása kulcsfontosságú abban, hogy szimplán geopolitikai érdekből ne más európai vagy globális szereplők döntsenek a hazai energiaszuverenitás ügyében.

1. Támogató állami szabályozásra van szükség: Egyszerűbb és felesleges bürokráciától mentes jogi kereteket és eljárásrendet alkotunk a beruházások gyorsabb és szakmailag megalapozott előkészítése, valamint a rétegenergia fenntarthatósága érdekében. 
2. Kiszámítható beruházói környezetet kell teremtenünk: A geotermikus energia kinyerésére és energetikai célú hasznosítására irányuló tervekben a megtérülési költségeket tervezhetővé és kiszámíthatóvá tesszük. 
3. Felelős állami adatvagyon-gazdálkodást kell folytatnunk: A biztos befektetői döntések számára minden nélkülözhetetlen információt biztosítanunk és folyamatosan fejlesztenünk, bővítenünk kell az állami földtani kutatások sorával.
4. Maximalizálnunk kell a kitermelt energia felhasználását: Különös figyelmet kell fordítanunk a hőforrások és a maximálisan elérhető hőpiac összekötésére. Ösztönözni kell a kaszkádrendszer kialakítását, amely lehetővé teszi az eltérő igényű létesítmények csatlakozását, így minél több kitermelt energiát felhasználva. Eltérő létesítmények eltérő igényeit ezáltal egy egységes geotermikus rendszerben is lehet kezelni. 
5. Ösztönöznünk kell a partnerséget: A maximálisan elérhető hőpiac eléréséhez különböző állami, önkormányzati és magántulajdonú létesítmények egy hálózatba kapcsolására van szükség, amelyhez minden fél nyitott hozzáállására szükség van. Csak partnerséggel érhető el a széles körű hasznosítás.

E nemzetstratégiai célokkal összhangban az elkövetkezendő időszakban több jogszabályalkotás is várható, amelyek hátterében az önfenntartó Magyarország cselekvőképességének biztosítása áll.

Ki, ha nem mi, és mikor, ha nem most?

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a cselekvő állam fontos része, amely a 150 év alatt felhalmozott hazai földtani tudás és folyamatos kutatás révén hozzájárul az ellátásbiztonság, az energiaszuverenitás és a megfizethető energia biztosításához.

Meggyőződésem, hogy egy ilyen összetett válság esetén nincs általános érvényű megoldás. A háború és a szankciók okozta energiakrízisben minden rendelkezésünkre álló energiaforrást ki kell használnunk, hogy a hazánkra nehezedő nyomást enyhítsük, és hosszú távon megerősítsük Magyarország energiaszuverenitását.