Biztatóan indult a 2022-es esztendő. Magunk mögött hagytuk a Covid–19-járvány embert próbáló időszakát és a gazdasági életben is egyre inkább a pandémiát megelőző folyamatok érvényesültek. Hazánk viszonylag gyorsan kilábalt a 2020. évi visszaesésből, hiszen a gazdaság teljesítményét általánosan mutató bruttó hazai termék (GDP) volumene már 2021-ben nagyobb volt, mint a pandémia előtti évben. A kedvező folyamatok 2022 elején is folytatódtak, ezt jelezte többek között a bővülő ipari és építőipari termelés, az élénk kiskereskedelmi forgalom, a magas szintű foglalkoztatás és a keresetek emelkedése.
Az alapvetően optimista gazdasági hangulatra árnyékot vetett, hogy a világot behálózó termelési és értékesítési láncokban a járvány alatt keletkezett zavarok 2022 elején is érezhetők voltak, az inflációs nyomás pedig erősödött, elsősorban a világpiaci árak hatására, ami már az ukrajnai háború előtt megindult.
Ezek a kockázatok 2022. február 24-étől, Oroszország katonai offenzívájától kezdve felerősödtek, és a növekedést, a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságát veszélyeztető tényezőkké váltak.
Ahogyan a pandémia az egészséget, az emberi életet fenyegette, a háború is a személyes biztonságérzetünket sodorta veszélybe, a híradások, a mindennapi közbeszéd egyik központi témájává vált, mindannyiunk gondolatába beférkőzött. A gazdasági következmények is párhuzamba állíthatók: mind a járvány, mind a háború kitörése éles határvonalat húzott az azt megelőző és az azt követő időszak közé. A gazdaság ismét nem a saját, belső logikája szerint működött, a piaci mechanizmusokat sok esetben felülírták a politikai, geostratégiai döntések. Míg azonban a pandémia megfékezésére hozott gyors intézkedések főként rövid távon befolyásolták a gazdaságot, a háborúval kapcsolatban elhúzódó hatásokra kell felkészülnünk.
A 2022. évi gazdasági folyamatok középpontjába egyre inkább a meredeken emelkedő energiaárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok kerültek.
Az energiahordozók importjáért 2022. január–októberében közel háromszor annyit kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Ez rontotta a külkereskedelmi egyenleget és beépült több termék, valamint szolgáltatás árába.
Az energiaválság mellett más tényezők is gyorsították az inflációt. A keresetek emelkedése és az év elején folyósított juttatások (a 13. havi nyugdíj és az szja-visszatérítés) keresleti, a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaságot ért veszteségek kínálati oldalról növelték az árakat, a forint gyengülése pedig az importált termékeket és alapanyagokat drágította.
A fogyasztói árak 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszerek és az év közben módosult hatósági árszabályozás következtében a háztartási energia drágult a leginkább. Az inflációs környezet a monetáris politikát is meghatározta, a jegybanki alapkamat mértéke az év eleji 2,4 százalékról – több lépcsőben – 13 százalékra emelkedett. A megugró energiaköltségek, az államadósághoz kapcsolódó kamatkiadások növekedése és az unióval való pénzügyi megállapodás elhúzódása szűkítette a fiskális politika mozgásterét, ennek egyik következménye volt több állami beruházás elhalasztása, átütemezése is.
A kihívások dacára – negyedévről negyedévre lassuló ütemben ugyan, de – tovább nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A növekedés mértéke mindegyik negyedévben meghaladta az uniós átlagot. A GDP volumene 2022. I–III. negyedévében összességében 6,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedéshez – a rendkívül súlyos aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével – mindegyik gazdasági ág hozzájárult. Az iparnak jelentős lendületet adtak a közelmúlt beruházásai révén létrejött új termelőkapacitások, közülük kiemelten a nagy teljesítményű akkumulátorok gyártásával foglalkozó üzemek, az év második felétől pedig már a járműgyártás termelését sokáig hátráltató alkatrészellátási problémák is enyhültek. A kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában kifejezetten élénk volt, ezt a kedvező munkaerőpiaci tendenciák mellett a már említett év eleji pluszforrások alapozták meg. Az infláció gyorsulásával azonban a lakosság egyre inkább visszafogja a fogyasztását. Az építőipar is az első fél évben teljesített jól, a III. negyedévben megtorpant, részben az állami megrendelések elmaradása miatt. A beruházások volumene viszont a vállalkozások aktivitásának köszönhetően tovább bővült. A tavalyi év I–III. negyedévében a Covid–19-járvány által leginkább sújtott szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye is jócskán meghaladta már a pandémia előtti szintjét, a járványügyi korlátozások megszűnésével a külföldi vendégforgalom újból élénk volt, az energiaválság hatása pedig a turisztikai főszezont még kevésbé érintette.
Ezek különösen annak fényében jelentős eredmények, hogy a globális hatások a hazánkéhoz hasonló méretű és nyitottságú gazdaságokat mindig erősebben befolyásolják, ráadásul a helyzetünket az is nehezítette, hogy a legnagyobb külgazdasági partnerünknek számító Németországban továbbra is lassú a gazdasági növekedés, az energiaellátásunk pedig nagymértékben függ a háborúban álló Oroszországból importált földgáztól és kőolajtól. A 2022. évi gazdasági kihívások, az energiaellátás körüli bizonytalanságok, a magas energiaárak, az infláció, a recessziós kockázatok várhatóan továbbra is velünk maradnak. Ugyanakkor bizakodhatunk, hogy a magyar gazdaság továbbra is az átlagos európai teljesítményeket meghaladó gazdasági növekedést tud felmutatni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.