Adóamnesztia kriptósoknak Magyarországon
A 2021-es, tavaly tavaszi adótörvény-módosításokkal Magyarország hatalmas szintet lépett előre a nemzetközi kriptovilág szemében azzal, hogy a jelenlegi kaotikus nemzetközi kriptoadózási dzsungelből kitekintve meglepően élhető, működtethető és egyszerű szabályokat alkotott a magánszemélyek kriptoeszközökkel végzett ügyletekből származó jövedelmeinek megadóztatására.
Mik a szabályok, és mik lehetnek a buktatók?
A legfontosabb szabály az új magyar kripto-szja-törvényben az ún. „feketedoboz-elv”. Ez azt jelenti, hogy az adózónak nem kell azon ügyleteivel foglalkoznia, amelyek a kriptovilágon belül zajlottak, azaz az ügylet mindkét oldalán kriptoeszköz vesz részt a tranzakcióban. Kriptoeszköz például a bitcoin (BTC), az ether (ETH) vagy akár egy dollár árfolyamához kötött stable coin, az USDC vagy az USDT.
A hagyományos, állami kibocsátó által kontrollált fizetőeszközök, mint a dollár (USD), az euró (EUR) vagy a forint (HUF) közös gyűjtőneve a „fiat” valuta. Ha valaki úgy dönt, hogy szeretne befektetni kriptóba, először a hagyományos fiat pénzek valamelyikével kell egy befektetési tranzakciót indítania, azaz fiat pénzért kell valamilyen kriptót vásárolnia. Ez a fiat-kripto ügylet lesz a belépési pont a fekete dobozba, azaz a kriptovilágba.
A későbbiekben, amikor az adózó már rendelkezik kriptóval (valamilyen kriptoeszközzel), azzal bármilyen tetszőleges ügyletet lebonyolíthat „odabent” mindaddig, amíg a tranzakciók mindkét oldalán kripto vesz részt.
Például vehet vagy eladhat bitcoint etherért vagy stable coinért, azokat újra bitcoinra válthatja, bányászhat kriptót, DeFi poolokban fialtathatja a vagyonát stb., ezek az ügyletek adózás szempontjából semlegesek lesznek.
Azonban ha „ki akar jönni” a fekete dobozból, azaz az ügyletek révén elért jövedelmét ki szeretné utalni, tehát pl. fiat pénzben a bankszámlájára szeretné küldeni, ehhez első lépésben a meglévő kriptóját fiatra kell váltania. Ez az esemény már adóköteles ügylet lesz, de ami odabent történt, azzal adózás szempontjából nem kell foglalkozni.
(Fontos megjegyezni, hogy más módokon is megvalósulhat a „nem kriptoeszközre történő átváltás” mint adózási pont, például az adózó közvetlenül valamilyen terméket vagy szolgáltatást is vásárolhat kriptóért, vagy akár elcserélheti azt valamilyen vagyoni értékű jogra stb.)
A fekete doboz elve szerint csak a bemenet és a kimenet számít, adóalapot csak a két pont pozitív különbözete teremt, azaz ha több jött ki, mint amennyi bement.
Nyilván a kivett többlet lesz az adóalap mint jövedelem, és ez után kell év végén 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni.
Milyen hibát követnek el a legtöbben?
A legáltalánosabb hiba az, hogy az adózó úgy gondolja – és ebben sajnos pár NAV-ügyintéző is tévedésben van –, hogy mindaddig nincs teendője az adóbevallásával, amíg ki nem lép a kriptós fekete dobozból.
Fontos tudni, hogy az adóbevallás mindig csak az adott naptári évre szól. Az esetek legnagyobb hányadában a kriptos életút túlnyúlik az egy adóév időintervallumán, azaz egy adott befektetést nem biztos, hogy valaki ki szeretne venni egy éven belül, vagy történnek ügyletei folyamatosan a befizetési, azaz a belépési oldalon.
Ezek a befizetések – mint az adózó adóalapját csökkentő tétel lehetőségei – elvesznek, ha önmagában mint „veszteség” nem kerülnek bevallásra.
Erre a törvény lehetőséget ad, mert nemcsak az fér bele a „veszteség” fogalmába, ha egy befektetés árfolyama veszít az értékéből, és ez realizálásra kerül, hanem a kriptós szabályrendszerben az is, ha nem jött még ki semmi a fekete dobozból, de már került be oda befektetés.
Ezeket az ügyleteket érdemes önmagukban is bevallani az adóévre, még akkor is, ha éven túli kivétben gondolkodunk. Csak így lesz lehetőség arra, hogy a későbbi években – erre a törvény további két év lehetőséget ad – a kivétek jövedelmével szembeállíthatók legyenek a befizetések ráfordításai.
Tehát a legfontosabb, a befizetéseket önmagukban is, akkor is, ha nem történt kivét az adott adóévben, érdemes veszteségként bevallani.
Továbbmenve még a két legfontosabb szabályra, maga a személyi jövedelemadó kulcsa is kedvező, 15 százalék, de a másik nagyon vonzó és érdekes részletszabály az adóamnesztia lehetősége.
Az egyik legérdekesebb részletszabály – az adóamnesztia
2021 előtt meglehetősen nagy fába vágta a fejszéjét az, aki magyar magánszemélyként legalizálni szerette volna a kriptoeszközökből megszerzett jövedelmét. Könyvelők sora fordult el egy ilyen megbízástól, és adótanácsadóként is ember legyen a talpán, aki megfejtette, hogyan lehet leadózni egy olyan típusú jövedelmet, amely a törvényekben még nem szerepel, a jogszabályokból még nem kiolvasható.
Vissza kellett menni az alapokig, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapelvéig, amely kimondja, hogy minden Magyarországon megszerzett jövedelem adóköteles.
Tehát a forma nem számít, ha vagyoni értékben kifejezhető megszerzett jövedelemről van szó. A kriptoeszközök pedig egyértelműen vagyoni értékkel bírnak.
Ne cifrázzuk a korábbi állapot részletezését, érjük be annyival, hogy 2021 előtt igen magas adóteherrel sújtott „egyéb jövedelemként” és „önálló tevékenységből származó jövedelemként” kellett bevallani a kriptós árfolyamnyereségre irányuló kereskedelmet és a kriptovaluta-bányászati tevékenységből származó jövedelmeket, mindkét részterület összesített adóterhe a 30 százalékos sávot nyalogatta.
Nem csoda, hogy a legtöbben inkább a homokba dugták a fejüket, és be sem vallották a kriptós jövedelmeiket. Abban bíztak, hogy az állam úgysem fogja utolérni őket ebben a nehezen megfogható, még vadnyugati körülményeket idéző online világban.
A technológia azonban folyamatosan fejlődik, és az állami kontroll is egyre erősebb.
A magyar törvényalkotás – nagyon helyesen – 2021-re felismerte azt a lehetőséget, hogy egyszerűbb adóamnesztia lehetőségével, a büntetés terhe alól felszabadítva adózásra bírni az eddig csendben maradókat, mint hatósági eszközökkel üldözőbe venni mindenkit.
Az érintett magánszemélyek pedig fellélegezhettek, a 2022. évre beadandó adóbevallásukban legalizálhatják a korábban be nem vallott és még el nem évült, 2017–2020 között megszerzett kriptós jövedelmeiket.
A 2021-es év érdekes módon kakukktojás, mert tavaly már önálló évként alkalmazhatók voltak az új kriptós szabályok, de a 2021-es évre szóló bevallásban még a régebbi éveket nem, csak az adott naptári év ügyleteit lehetett feltüntetni.
Az igazi kriptós „adóamnesztiás” év így a 2022-es adóév lett, amelyre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásukat 2023 május 22-ig adhatják be a magánszemélyek.
Nem egyszerű az adminisztráció
Azonban így az érintetteknek most tavasszal nagyságrendekkel nagyobb adminisztrációs teher nyomja a vállukat, nemcsak egy adóév ügyleteit, hanem az ötszörösét, öt év adatait kell összegyűjteniük, feltéve, hogy már 2017-ben voltak kriptoeszközöket érintő ügyleteik.
A könyvelők nem szívesen foglalkoznak ezzel a munkával, mert az adatgyűjtés nagyon macerás. A NAV által elfogadott bizonylat jellemzően a bankszámlakivonat, vagy kriptoeszköz-bányászat esetén az adózó nevére szóló számla, amelyek sok-sok tételt tartalmazhatnak, ezeket mind fel kell dolgozni, egységes rendszerbe kell foglalni.
Nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben az adóügyi eseménynek számító ügyletek nem forintban, hanem EUR-ban, USD-ben vagy egyéb más devizában jelennek meg a bizonylatokon.
Az a szabály, hogy ilyen esetben minden egyes tételnél az aznapi MNB-devizaközépárfolyamot kikeresve kell átszámolni az adott ügyletet forintra, és a forintösszeget kell szerepeltetni a nyilvántartásban. Ez a feladat is időigényes lehet visszamenőleg, de érdemes alaposan és rendezetten összeállítani a bevallott adóalapot alátámasztó összesítő nyilvántartást.
Az adózó háttérnyilvántartását, amelynek alapján a bevallását kitölti, nem kell beadni az adóbevallással együtt, elég megőrizni, és egy esetleges NAV-ellenőrzés során bemutatni, mivel alá kell támasztani, hogyan jött ki pontosan az a szám, amely a bevallásba került.
Ezt a feladatot leghatékonyabban nem egy könyvelő, hanem maga az adózó tudja elvégezni, mert az összes adat nála van, neki kell összegyűjtenie és rendszerbe foglalnia.
Ahhoz, hogy a bevallott összeg alátámasztása helyes legyen, érdemes egy szakszerűen összeállított mintanyilvántartást segítségül hívni. Ebben és a folyamat megértésében, a kriptós adóbevallás szabályainak áttekintésében tud segíteni az érintetteknek a Kripteus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.