Május végén a Lehel téri és a Nagyvárad téri, megújult állomások használatbavételével befejeződött a budapesti 3-as metróvonal öt és fél évig tartó rekonstrukciója. A felújítás alatt teljesen megújult a vonal infrastruktúrája: többek között új vágányokat és kitérőket építettek be, kicserélték a biztosítóberendezéseket, és szigetelték az alagutakat is. Ezenkívül minden állomás új külsőt és belsőt kapott, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentesítésre is. Modernebb, a mai kor igényeinek megfelelőbb közlekedési eszközt kapott vissza Budapest.
Ezek a járművek az elmúlt évtizedben terjedtek el Budapesten, először a városmagban, főleg turisták városnéző járgányaként. Az e-rollerekkel kapcsolatos negatív sztereotípiák zöme is épp erre a felhasználási módra vezethető vissza. Csakhogy ez a közlekedési eszköz messze nem csak erre jó, és messze nem csak így használható. A megfelelő hozzáállással – a szolgáltatók, az önkormányzatok és persze az utasok részéről egyaránt – az elektromosroller-bérlés a városlakók mindennapjainak hasznos eszközévé, a városi közlekedés láncolatának szerves részévé válhat. Vannak, akik a nagyvárosi közlekedési problémák egyik lehetséges megoldását látják bennük. Mások még inkább csak a káoszt és a rendezetlenséget. Sajnos ma még mindkét vélemény megalapozott lehet, pedig nem szükségszerű mindez.
Hogy mire van ehhez elsősorban szükség? Parkolókra, a megfelelő helyeken és mennyiségben, a belváros után a külső kerületekben, lakóparkokban, lakótelepeken és persze a közösségi közlekedési csomópontoknál. Budapest legújabb rollerszolgáltató cégeként áprilisi elindulásunk óta egyik fő célkitűzésünk a kulturált rolleres közlekedés megteremtése, az utcai rollerkáosz megszüntetése. Lisszabon után Budapesten is ennek jegyében szervezzük meg a rollerbérlést: a flottánkhoz tartozó eszközöket kizárólag mikromobilitási parkolókban lehet felvenni és letenni, a rendszer nem engedélyezi máshol a bérlés leállítását az applikációban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet hasznos a mindennapi ingázásban a roller, ha a főbb tömegközlekedési csomópontok környékén és a lakóövezetekben is vannak mikromobilitási parkolók.
A 3-as metró vonalán részben már ma is ez a helyzet: a 20 megálló több mint kétharmadánál a megálló közvetlen közelében rendelkezésre áll Mobi-pont, vagyis a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek által kijelölt mikromobilitási parkoló, ahol lehetséges a rollerek felvétele és leparkolása. Ez azt jelenti, hogy a leszállás után az utasok könnyedén felpattanhatnak egy rollerre, és kényelmesen megtehetik utazásuk „utolsó kilométerét” a metróállomás és az egyetem, a munkahelyük, az edzőterem, a gyógyszertár vagy épp barátaik lakása között
Ahhoz, hogy minél több fővárosi és ingázó utasnak legyen lehetősége rollerrel befejezni/elkezdeni utazását, és az elektromosroller-bérlésnek városszerte legyen egy ilyen „ráhordó” funkciója, arra van szükség, hogy minél több kerületi önkormányzat ismerje fel ennek a tiszta és megfelelő használat esetén kulturált közlekedési eszköznek a jelentőségét a városi közlekedés szövetében. Ma ugyanis a Mobi-pontok elosztása még egyenlőtlen: a turisztikailag frekventált belvárosban jóval több van, mint a külső városrészekben, ahol emiatt a rollerkáosz is gyakoribb jelenség.
Gyakran még egy kerületen belül is jellemző, hogy a kijelölt mikromobilitási parkolók zöme mondjuk a Nagykörúton belüli városrészre koncentrálódik, a helyi lakosok számára pedig kevesebb áll rendelkezésre. Fontos látni azt is, hogy a mindennapi utazásokat az segíti elő a legjobban, ha kisszámú nagy, több tucat rollert befogadó parkoló helyett több kisebb áll az utasok rendelkezésére, hiszen így rövidebb az a távolság, amelyet gyalog meg kell tenniük, jobban integrálható a közlekedési hálózatba ez a közlekedési mód. Természetesen nem egyszerű feladat mindez, de az igény itt van, és megoldást kíván.
Jó átmeneti megoldás lehet a Mobi-pont-hálózat bővítése során az, ha a rollerszolgáltatók – a megfelelő konzultációkat követően és a városi előírásokkal összhangban – lehetőséget kapnak olyan virtuális pakolópontok kijelölésére, amelyek nem igényelnek fizikai infrastruktúrát, viszont a rollert vezérlő szoftver segítségével megoldható, hogy az utasok csak ott tudják letenni – a bérlést leállítani – a járműveket, ne pedig szerteszét, ahol éppen az útjukat befejezték. Saját példánkból tudjuk, hogy ez a modell is működőképes, hiszen Lisszabonban központi szabályozás nélkül, saját kezdeményezésünkre kezdtünk virtuális rollerparkolókat kialakítani az utcai rollerkáosz elkerülésére. Ez win-win szituáció: az utasok mindig útra kész, feltöltött járműveket bérelhetnek, az utcakép pedig rendezett marad.
Egy metrófelújítás és a rollerparkolók kialakítása között első pillantásra nem sok közös pont van. Pedig a cél közös: egy helyben nem szennyező, a városlakók életminőségét javító közlekedési mód fejlesztése. Hiszünk benne, hogy ezt a közös célt szem előtt tartva az elektromosroller-megosztás az „utolsó kilométerek” megoldásaként ugyanúgy hozzájárulhat egy fenntartható városi mobilitás kialakításához, mint a közösségi közlekedés fejlesztése. Ehhez pedig több rollerparkolóra van szükség, a külső városrészekben, kerületekben is, hogy a városlakók lakóhelyükhöz, úti céljukhoz közel bérelhessék ki és tehessék le rollereiket, kulturált módon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.