Vasszigort hoz a fogyasztóvédelemben 2024
A fogyasztóvédelmi jogsértéseket elkövető cégek számára fájdalmasan magas fogyasztóvédelmi bírságokkal érkezik az új év: 2024 tavaszától drasztikusan megemelkednek majd a fogyasztóvédelmi jogsértésekért kiszabható minimum-, és maximumbírságok. Emellett számos új hatáskört is kapnak a fogyasztóvédelmi hatóságok, akiktől érdemes lesz legalább annyira tartania a vállalkozásoknak, mint a Gazdasági Versenyhivataltól.
A számos területet érintő és egyúttal drasztikus fogyasztóvédelmi reformokat is elhozó törvény 2023. december 21-én került kihirdetésre a Magyar Közlöny 185. számában és „A 2023. évi XCVI. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viseli.
Az említett jogszabály többek között úgy módosítja a fogyasztóvédelmi törvényt, miszerint is egy külön nem nevesített, „sima” fogyasztóvédelmi jogsértésért a kis-, közepes és mikrovállalkozások, vagyis az ún. kkv-szektor alanyai 2024 márciusától már legalább 100 ezer forint, legfeljebb pedig 2 millió forint összegű bírsággal lesznek szankcionálhatóak, míg a nagyobb – a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező – vállalatokra legalább 1 millió forint összegű bírság vár, miközben a plafont a vállalkozás nettó árbevétele 5 százaléka jelenti, de legfeljebb 650 millió forint.
Ettől is szigorúbb bírságolási esetkört jelent, amikor a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő, vagy veszélyeztető, vagy számukra jelentős vagyoni hátrányt okozó fogyasztóvédelmi jogsértést követnek el a cégek, mert ilyen esetben a kisebb cégek kettőszázezer forinttól 6,5 millió forint összegig, míg a nagyobbak 2 millió forinttól egyenesen 3 milliárd forintig lesznek szankcionálhatóak. Azok a nagyobb vállalkozások pedig, amelyek három éven belül ismételten elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggő, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét veszélyeztető jogsértést követnek el, akár ötmilliárd forint összegű fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatók 2024 tavaszától.
További szigorítás, hogy a megreformált bírságolási keretszámok mellé a jogalkotó ún. „irányadó bírságösszegeket” is meghatározott,
így például egy multinacionális cég által elkövetett alapjogsértésre egyenesen 3 millió forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabását ajánlja a hatóságnak, aki azonban az adott eset lényeges körülményeinek figyelembe vételével a minimálisan kiszabásra rendelt 1 millió forint és a legfeljebb kiszabható 650 millió forint kereten, vagyis „tól-ig” összeghatáron belül saját mérlegelése szerint csökkentheti vagy növelheti a kiszabásra kerülő fogyasztóvédelmi bírság összegét. Az említett ún. „irányadó bírságösszegek” bevezetése következtében pedig, ha egy kkv szeretné a hétköznapi működésének fogyasztóvédelmi kockázatait „számszerűsíteni”, akkor 550 ezer forinttal érdemes kalkulálnia, míg a nagyobb vállalkozások lényegében 3 millió forint összegű bírságfenyegetettséggel számolhatnak alapesetben. Ráadásul az egy márkanév, „brand”, franchise alatt forgalmazó kereskedők nettó árbevételei összeadódnak az adott jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározása során, így a fentebb említett 5 százalék meghatározása is kellemetlenül magas összeget jelenthet.
Az említett számok, módosítások vasszigor eljövetelét jelzik a hazai fogyasztóvédelmi jogalkalmazásban és a bírságokat illetően is, valamint minden cég számára nyilvánvalóvá teszik, hogy sokkal költséghatékonyabb preventív módon biztosítani a működésük fogyasztóvédelmi megfelelését, semmint feltáratlanul hagyni a meglévő fogyasztóvédelmi jogi kockázatokat és belefutni komolyabb jogsértésekbe.
A hazai fogyasztóvédelemnek az a 2008 óta tartó korszaka, melynek éveiben a kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok alsó küszöbértéke – kis és nagy cégek esetében, sőt, veszélyes termékek kapcsán is egységesen csupán – tizenötezer forint volt, hamarosan véget ér. Megéri mihamarabb megismerkedni az ún. általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok 2024. március elsejétől alkalmazható szankcionálási jogköreivel és legújabb hatásköreivel. Utóbbiak közül kiemelést érdemel, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság – a légi utasok örömére – megteheti majd, hogy határozatában arra kötelezi a mulasztó légitársaságot, hogy az fizesse meg az utasnak a számára európai uniós jogszabály alapján járó, vagyis az irányadó 261/2004-es EK-rendelet szerinti kártalanítást, illetve térítse vissza részére a jegyárat, fizesse meg a rendelet szerinti utasigényét járat törlése, visszautasított beszállás, vagy jelentős késés esetében. Bővülnek továbbá a kötelező bírságolási esetkörök, amikor is a hatóság köteles megbírságolni a jogsértést elkövető céget: ilyennek számít majd, amikor a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke, röviden az ún. adattörlő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét, illetve amikor nem ad visszajelzést a békéltető testületnek a békéltető testületi eljárásban meghozott határozat, ajánlás vagy megkötött egyezség szerinti kötelezettsége teljesítéséről a vállalkozás. Sőt, kötelező bírságolás körébe rendeli a jogalkotó, amikor a fogyasztóvédelmi jogsértés családi kapcsolatokat célzó kereskedelmi gyakorlat révén valósul meg, mondván, hogy a családtagok különösen kiszolgáltatott személynek, vagyis fokozottan védendő fogyasztói körnek minősülnek, így a sérelmükre elkövetett kereskedelmi kommunikációs jogsértések minden esetben bírsággal büntetendőek. Záró gondolatként talán annyit: ezúttal ér és talán érdemes is megilletődnie a cégeknek, majd nekiállni és mihamarabb alaposan felkészülni a reformok tavaszi hatályba lépésével megérkező új és elrettentő bírságokat ígérő fogyasztóvédelmi korszakra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.