A napokban a japán tőzsde (Nikkei 225) végre csúcsot döntött, átadva a múltnak az 1989-es rekordot. A globális befektetők már jó ideje várták, hogy eljöjjön ez a pillanat. Ezután alighanem még több szó esik majd befektetői találkozókon egy újabb lehetséges csúcsdöntésről: az arany árfolyamának esetében is egyre többször merül fel, hogy újabb rekordot érhet el hamarosan.
Persze az arany esetében azért a csúcsdöntés kevésbé meglepő. Az elmúlt négy évben újra megismerkedhettünk a fekete hattyú fogalmával, hiszen minden évre jutott legalább egy belőle: világjárvány, ellátásilánc-gondok, háborúk. A kockázatok pedig kedveznek az aranynak, hiszen arra a befektetők továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszközként tekintenek. Éppen ezért hívhatjuk az elmúlt éveket „aranyéveknek” is.
Egy-két mélyebb völgytől eltekintve, mikor az arany unciánkénti világpiaci ára benézett 1800 dollár alá, az elmúlt egy évben már ez sem történt meg, és a 2000 dollár körüli átlagot hozza. De mikor jöhet az újabb szintlépés, a lélektani, soha nem látott 2100 dolláros rekord?
A továbbra is meglévő geopolitikai kockázatok, vagyis az Ukrajnában és Gázában zajló háborúk és a vörös-tengeri konfliktus, mind az arany malmára hajtják a vizet. Egyelőre azonban sem megoldás, sem pedig eszkaláció nem látszik valószínűnek, vagyis érdemes máshol keresni a kitörési pontot. Meglátásom szerint ez pedig nem más lehet, mint a Fed. Az Egyesült Államok jegybankjának monetáris politikája lehet a kulcs a magasabb aranyárfolyam irányában. A gyors gazdasági növekedés, az erős munkaerőpiac azt jelzi, hogy az amerikai gazdaság eddig lerázta magáról a magas kamatokat, és a szigorú hitelezési feltételeket. Persze ebben sokat segít a kormányzati költekezés és az, hogy a lakosság bőséggel költi a megtakarításait. Ez utóbbi tényezők azonban múlóban vannak, és az infláció is a 2 százalékos cél felé halad, ami megnyitja az utat a Fed előtt a kamatvágásokhoz, amelyből az első várhatóan májusban érkezik majd.
A dollár kamatelőnye ezzel szépen olvadozhat, így a befektetők egyre kevésbé keresik majd a dollárt és a dolláralapú befektetéseket, és főként az év második felében a dollár tartós gyengülését láthatjuk.
Ezzel pedig élénkülhet a befektetők érdeklődése az arany iránt.
Persze önmagában a dollár leértékelődése nem feltétlenül és szabályszerűen jár együtt az arany drágulásával. Ehhez kell a bizonytalan, geopolitikai kockázatokkal teli környezet, amely az alacsonyabb kamatok mellett valóban más biztonságos befektetések, így az arany felé irányítják a pénzeket.
De van itt még más is.
A világ központi bankjai között is egyre népszerűbbé vált az arany.
Míg 2022-ben globálisan 1082 tonnával nőtt a jegybankok aranytartaléka, addig 2023-ban újabb 1037 tonna volt a nettó kereslet. A jegybankok is igénylik a biztonságos befektetéseket ezekben a nehéz időkben. Persze a motivációk között sok esetben megtaláljuk azt is, hogy a jegybanki számlák zárolása ellen jó védekezés a fizikai arany tartása. Ebben a körben az első és legnyilvánvalóbb jegybank a kínai, hiszen a tajvani konfliktus esetleges fellángolása vélhetően az oroszok ellen mutatotthoz hasonló reakciót váltana ki az amerikai és az európai döntéshozókból. A 2023. évi globális aranytartalék-növekedés szűk 22 százaléka (225 tonna) ugyanis Kínához köthető. Egyelőre nem látni okot arra, hogy 2024-ben miért ne folytatódna a jegybanki aranyfelhalmozás, tekintettel a geopolitikai feszültségekre és a várható makrogazdasági folyamatokra.
Végül, de nem utolsósorban azt is fontos tudni, hogy az idei évben eddig az aranyrúd-fedezetű, tőzsdén jegyzett alapok eszközállománya csökkent. De ez csak átmeneti jelenség, hiszen a túl korai globális kamatvágási várakozások árazódtak ki a piacokról. Az előttünk álló hónapokban azonban, úgy vélem, hogy az amerikai kamatlábak tényleges csökkenésével az arany emelkedő ára miatt a nemesfém iránti áttételes befektetői érdeklődés is élénk lesz, ami a fedezeten keresztül visszahat az arany árfolyamára is.
Összességében tehát bármerre is nézzünk, mindenhol ott van a katalizátor, hogy az arany ára idén újabb csúcsdöntést hajtson végre. Az ING Bank nyersanyag-előrejelzői 2150 dolláros csúcsra számítanak az idei év utolsó negyedében, ha a Fed májusban elkezdi a kamatcsökkentést, a dollár gyengül, és a globális geopolitikai feszültségek is fennmaradnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.