Felborult a költségvetés az első negyedév végére, hogyan tovább?

617 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás mérlege márciusban, s ezzel az évkezdettől számított kumulált deficit elérte a 2.321 milliárd forintot, ami a költségvetési törvényben lefektetett éves hiánycél 92 százaléka. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az idei év egészére tervezett államháztartási hiányt három hónap alatt elértük. Nemrégiben a kormányzat meg is emelte az eredményszemléletű hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról a GDP 4,5 százalékára, emellett az ÁKK április elején módosított finanszírozási tervéből azt is sejthetjük, hogy ehhez nagyjából 4 ezer milliárd forintos pénzforgalmi hiánycél tartozik. Az összkép azonban ezzel sem javult sokat, hiszen a megemelt hiánycélhoz viszonyítva is az időarányosnál jóval nagyobb deficit keletkezett három hónap alatt (58 százalék). 

Tavaly egyébként a GDP arányában végül 6,7 százalékos volt az eredményszemléletű államháztartási deficit. Mivel az adósságszolgálati terhek az idei évben is várhatóan meghaladják a GDP 4 százalékát – ezen a téren némi enyhülés csak jövőre várható – miközben a recesszióból való kilábalás lassabban halad a vártnál, a tavalyi évi folyamatok kivetítése az idei évre is 6 százalék közeli GDP-arányos deficitet sugall. Pozitívum, hogy az energiaárak alacsonyabb szintre kerülése csökkenti majd 2023-hoz képest a Rezsivédelmi Alap terheit, de ez önmagában kevésnek tűnik a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez. Jelenleg úgy tűnik, hogy a GDP arányában legalább 1 százalékot elérő pótlólagos kiigazító intézkedésekre lesz szükség az idén is. A kormányzat egyébként már bejelentette, hogy 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásával, illetve egyéb kiadáscsökkentésekkel operál majd, megnyugtató lenne azonban mihamarabb tudni azt is, hogy pontosan milyen beruházási és folyó tételeket fognak érinteni a tervezett takarékossági intézkedések. 

Mindenesetre az ÁKK már a múlt héten lépett, és a megemelkedett nettó finanszírozási igényhez igazította a kibocsátási terveket az év hátralévő részére vonatkozóan. Így közel 1500 milliárd forinttal emelkedett az idénre tervezett nettó kibocsátás. Ebben a helyzetben még jól is jön, hogy az év elején a tervezetthez képest mintegy 1 milliárd euróval több forrást sikerült bevonni a devizakötvény-aukciókon. Így a deviza alapú finanszírozási tételeket most csak visszafogottabban emelte az adósságkezelő, ami egyébként indokoltnak is tűnik, annak fényében, hogy a devizaadósság részaránya a teljes államadósságon belül az első negyedév végére 28,8 százalékra emelkedett. Figyelembe véve a mutatóra vonatkozó 30 százalékos küszöbértéket, a további devizaadósság növelésre már nagyon korlátozott a tér. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a megnövekedett finanszírozási igény forrásait jórészt a forintadósság-piacon kell megtalálni. 

Tavaly decemberben – a jóval alacsonyabb tervezett finanszírozási igény mellett – elég visszafogott aukciós terveket publikált az ÁKK az intézményi forintkötvény piacon. Így a mostani gyorsan romló költségvetési helyzetben leginkább itt volt a lehetőség a kibocsátási tervek emelésre. Az ÁKK azonban nem zúdítja a teljes pótlólagos finanszírozási igényt a forintkötvénypiacra. A kínálat ugrásszerű növelése nem tűnt volna célszerűnek egy olyan helyzetben, amikor a globális folyamatok, többek között a Fed kamatcsökkentési várakozások további tolódása, illetve az USA-beli hosszabb kötvényhozamok esetleges további emelkedése könnyen a kockázatkerülés erősödéséhez vezethet. 

A fentebb említett globális kihívások, valamint a hazai infláció hamarosan várható újabb emelkedése miatt azonban így a hosszú hozamok mérséklődésére csak korlátozott teret látunk – hacsak nem fog intenzívebb deficitcsökkentésbe a kormányzat. 

A körülményekhez képest visszafogottabb hosszabb kötvénykibocsátás viszont azt is jelenti, hogy 

A módosított finanszírozási terv szerint a diszkontkincstárjegyek állománya 649 milliárd forinttal lesz magasabb az év végén az eredetileg tervezetthez képest. A megemelt DKJ kibocsátásokat minden bizonnyal gond nélkül felszívja a piac, üröm az örömben viszont, hogy az adósságportfolió hátralévő átlagos futamidő-növelésének stratégiai célja az idén megtörhet. A lejáró adósság megújítása így gyorsan újabb feladatokat ad majd az ÁKK-nak, különösen, ha az államháztartási hiány és az államadósság mégsem tud csökkeni legalább a most bejelentett mértékben.