késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kényszerből, de energetikai értelemben önellátóbbá vált Európa
A 2021 utolsó óráiban közzétett taxonómiai tervezetében az Európai Bizottság beharangozta, hogy a nukleáris energia- és földgázprojektek is megkapnák a fenntartható befektetés címkét. Ebből az atomkártya nem számított meglepetésnek, hiszen ez az energiaforrás már fél évvel korábban megjelent a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azon modelljében, amelynek a szervezet a legjobb esélyt adta ahhoz, hogy a globális energiaágazatot eljuttassa a megcélzott nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásig 2050-re.
A földgáz ugyanakkor azzal együtt is komoly felzúdulást váltott ki, hogy az energiaárrobbanás érzékelhető módon tompította a hagyományos energiatermeléssel szembeni ellenérzéseket. Bő két év elteltével elég világos, hogy a fenntartható energetikai befektetések kategóriát kitágító elmozdulás híján feltehetően sokkal nagyobb zavarokat okoztak volna az orosz–ukrán háború következményei az európai energetikában. A hatás persze így is drasztikus volt, és ezt az IEA adatai szemléltetik a leglátványosabban: annak az évnek az elején az Európai Unióban felhasznált energia minden ötödik egysége Oroszországban kitermelt fosszilis tüzelőanyagból származott – ma csak minden huszadik.
A bizottság döntése ellen háborgók a földgáznak adott zöld jelzés mögött meghúzódó, nagyon erős szakmai érvről sem igazán akartak tudomást venni:
nevezetesen arról, hogy a nagy hatásfokú, megbízható szűrőrendszerekkel felszerelt, kombinált ciklusú földgázerőművekkel belátható időn belül és komoly emissziós eredménnyel lehet kiváltani a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számító szén- és lignittüzelésű erőműveket. Ráadásul miközben az energiaátmenet gördülékeny és gyors lebonyolításában is meghatározó a jelentősége, a földgáz kiegyenlítő szerepe is elvitathatatlan: rugalmasságának és hatékony felhasználhatóságának köszönhetően ideális eszköz ahhoz, hogy megkönnyítse az egyenetlen és nehezen kiszámítható teljesítményt leadó megújuló energiaforrások sikeres integrálását. Amikor nem süt eleget a nap és nem fúj eleget a szél, a gázmotorok egyetlen mozdulattal elindíthatók és az aktuális igények szerinti teljesítményre hangolhatók.
Ezzel együtt is erős túlzás lenne csodaszernek tartani a földgázt. Az például, hogy a drasztikusan visszaeső vezetékes orosz szállítások helyét a cseppfolyósított földgáz (LNG) veszi át Európában, lényegesen nagyobb logisztikai terheket jelent, ami a magasabb környezeti terheléssel egyenértékű. Ugyanakkor sokszereplős a piac, az EU-t jelen állás szerint nem fenyegeti annak veszélye, hogy az orosz függőséget egy ahhoz hasonlóan kockázatos kapcsolatra cserélje le. Sőt, a földgáz igazi jelentőségét az adja, hogy önellátóbbá teszi Európát azáltal, hogy szélesre tárja a kapukat a megújulók előtt.
Ebből a szempontból az elmúlt év kifejezetten biztató volt:
az EU-ban először fordult elő, hogy a szélenergia több áramot termelt meg, mint a földgáz.
Magyarországon az atomenergiának egyelőre nem kell trónkövetelőtől tartania: tavaly a villamos energia termelésének 46 százaléka jött Paksról. Ugyanakkor a fosszilis eredetű tüzelőanyagok részaránya (28%) alig volt magasabb, mint a megújulóké (26%). Nálunk nem a szél-, hanem a naperőműveken keresztül vezet az út az energetikai függetlenség felé. Ezeknek tíz év alatt közel megszázszorozódott a teljesítménye (2014: 67 GWh; 2023: több mint 6500 GWh), így tavaly már a magyar villamosenergia-termelés 19 százalékáról ezek gondoskodtak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.