Szállj, szállj fel magasra

„Szállj, szállj, szállj fel magasra (dalom hódítsd meg most a kék eget…)” – hangzott a 70-es években a Piramis együttes ismert dala.

Néhány hete a weben körbejárt egy videó arról, hogy az orosz-ukrán háborúban egy katona bújik el az őt üldöző drón elől, de a drón „lerázása” lehetetlen és végül megsemmisíti a katonát. Az elmúlt évtizedekben láttunk már „intelligens” lövedékeket, robotrepülőket, szelektív bombákat stb., de ilyet eddig még nem – a fegyver pedig valószínűleg egy kereskedelmi hálózatban megvásárolható drón képességeire épült. Egy tömeggyártással készített gyilkoló „játék”. Ez lenne a programozási, szoftverfejlesztési területeken ismert „gamifikáció” (egyik) megjelenési formája? Vagy annak bizonyítéka – a tankelhárító töltetek célba juttatásával együtt –, hogy a gyermekjátéknak fejlesztett eszköz veszélyes, hadi előnyöket kínáló platform is egyben? Mindez a drónokat a jövő történelemformáló technológiájának szerepkörébe emeli.

Magyarországnak nem szabad lemaradnia a drónfejlesztés és -alkalmazás tekintetében. Ehhez jó alapot szolgáltat az, hogy a kormány 2022-ben döntött a hazai drónstratégiáról, széles körű részvétellel (koalíció) a hatóságoktól a fegyveres testületeken át a civil felhasználói körig. A Drón Koalíció nemzeti együttműködése – a nagy remények ellenére – némiképp azonban akadozik: nem sikerült megoldani a szabályozás minden lényeges tartalmi kérdését, a kereskedelmi célú felhasználás terén pedig érzékelhető a lemaradás. 

A nemzetközi fegyveres konfliktusok fenyegetése közepette pedig elemi érdekünk a drónok „társadalmasítása”, az alkalmazás és tudásfejlesztés (egyetemi szinten is), a katonai képzettség és az alkalmazói képességek gyarapítása. A katonai szakmai képzés mellett a hangsúlyt az egyetemi részvételre, illetve az alkalmazások terén mindig élenjáró társadalmi önszerveződésekre lenne érdemes helyezni.

Véleményem szerint az gyorsítaná lényegesen a folyamatokat, ha – a biztonsági követelmények megtartásával – határozottan gazdasági alapra lehetne helyezni a magyar drónipart. 

A fejlesztést pedig társadalmasítani kell: a specializált profilú K+F cégektől az önkéntesen szerveződő „gyermekközösségekig”. Ne a „papír”, hanem a sárkány, a rotor, az üzemanyag fejlesztésére és gyártására helyeződjön a hangsúly.

Az Európai Bíróság 2022-ben 25 milliárd eurónyi piaci potenciált azonosított. (Nemzetközi tanácsadó számszakilag ugyanennyit Magyarországon is, természetesen forintban.) Az orosz-ukrán háború mára az EUB becslését várhatóan nagyságrendekkel növelte meg.

Az 1930-as, 40-es évek fordulóján gyakran elhangzott egy túlzó célkitűzés: „lovas nemzet voltunk, repülő nemzet leszünk”. Akkor ez nem jött össze, talán most újra lehetőséget kapunk rá? A szellemi háttér meglenne, az igény pedig egyre határozottabb minden téren.