Mitől lesz élhető egy város?

2024-ben zsinórban harmadszor lett Bécs a világ legélhetőbb városa az Economist Intelligence Unit rangsora szerint. A „Global Liveability Index” számításakor az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonságra, az infrastruktúrára és a környezetre összepontosítanak. Egy technológiai cég vezetőjeként engem az is lenyűgöz, ha egy város a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot a legújabb innovációkkal képes kombinálni. Bécs ebből a szempontból is a világ élmezőnyébe tartozik. Lássunk néhányat a követendő példák közül!

A szennyvíz kezelése a városüzemeltetés egyik legfontosabb és egyben az egyik legenergiaigényesebb feladata. A szennyvíz ugyanakkor energiatermelésre is felhasználható – ahogy teszik is ezt számos nagyvárosban. Az Ebswien vízközmű simmeringi szennyvíztisztító üzeme, amely másodpercenként átlagosan 6 ezer liter szennyvizet feldolgozva, egymaga szolgálja ki az osztrák fővárost, ugyanakkor különleges. A hatalmas létesítmény működését ugyanis 2023 óta egy digitális iker is támogatja, amely azon túl, hogy pontosan modellezi a különböző komponensek és folyamatok viselkedését, oktatási és képzési célokra is felhasználható. A digitális iker a biológiai folyamatok kivételével mindenre „rálát”, így nem kis szerepe van abban, hogy a szennyvíztisztító szén-dioxid-egyenértékben kifejezve immár évente 40 ezer tonna kibocsátáscsökkenést ér el – ami jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy Bécs zöldebb és élhetőbb legyen.

A tisztább levegőt szolgálja az a kezdeményezés is, amelyet a Bécsi Gazdasági Kamara indított el idén júniusban. A „Zero Emission Transport” projektben részt vevő cégek vállalják, hogy Bécs belvárosába (az I. és a II. kerületbe) nulla károsanyag-kibocsátás mellett hajtanak be járműveikkel. A több mint 30, önkéntesen csatlakozó vállalat között van az Osztrák Posta is, amely Grazban, Innsbruckban és Salzburgban már bizonyította, hogy képes a „tiszta” kézbesítésre, és amely azt ígéri, hogy az ambiciózus vállalást 2025-re Bécs egész területére kiterjeszti. Mindehhez természetesen elengedhetetlen a töltési infrastruktúra folyamatos fejlesztése.

Európai összevetésben is kiemelkedő az a – szintén bécsi – mikrogrid, amely egy több ezer főt befogadó irodakomplexumban menedzseli a teljes energiagazdálkodást. A napenergia-felhasználás és -tárolás optimalizálása segít megelőzni a szűk ellátási keresztmetszeteket és az áramhálózat csúcsterheléseit, valamint a magas áramszámlát egyaránt. A decentralizált, saját mikrohálózat támogatja az elektromobilitást is: ez elektromos járművek okostöltésére döntően az épületeken elhelyezett napelemek által termelt, „ingyenáramot” használják, kiváltva a külső hálózati forrást, és a karbonkibocsátástól is mentesít.

A mikrogridfejlesztés mellett a Siemens aktív résztvevője Bécs nagyszabású okosvárosprogramjának, az Aspern Smart City Researchnek is, amely a város 22. kerületében, a Seestadt Aspern városrészben indult el 2013-ban. A piaci és állami szereplők által közösen finanszírozott projekt egyik fő célja, hogy fenntartható, méretezhető technológiákat fejlesszen ki a jelen és a jövő intelligens városai számára, ideértve a hatékony energiaelosztás, az okosépületek témáját is. A résztvevők kezdettől fogva a lehető legszélesebb körű alkalmazhatóságra törekedtek, a legélhetőbb város innovációi így „közkinccsé” válhatnak.

Ahhoz, hogy ennek a kihívásnak képesek legyenek megfelelni, a vízió mellett nemcsak széles körű konszenzusra van szükség, de a technológiára is, amely azt, ami tegnap még elképzelhetetlen volt, holnapra a mindennapi gyakorlat részévé teheti. Ezek a vívmányok azonban rendelkezésre állnak, a „zöldutak” tehát nem járhatatlanok. Meg lehet tenni – mert meg kell tenni – a következő lépéseket.