Így változik a földforgalmi törvény 2025 januárjától – 3. rész

Az új szabályokat a 2025. január 1-jétől kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

Melyik településen lehet hivatkozni a helyben lakó ranghelyére?

Ez az elsőre egyszerűnek tűnő kérdés a gyakorlatban számos jogvitát eredményezett, kezdve onnan, hogy a Kúria egy 2022-es határozatában jegyzői igazolás meglétét is előírta minden esetre vonatkozóan. Az azóta eltelt időszakban azonban olyan jogszabályi változások történtek, amelyekkel már rendezték ezeket a kérdéseket (például az, hogy nincs szükség jegyzői igazolásra). A kiindulópont az, hogy a helyben lakó ranghelyére az hivatkozhat, aki legalább három év egybefüggő időtartamig az adott településen „életvitelszerű lakáshasználattal” rendelkezik. A földforgalomban ez azt jelenti, hogy a helyben lakó ranghelye elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, akkor ez utóbbit lehet csak figyelembe venni – főszabály szerint. 

Az eddigi szabályok alapján tehát, ha valakinek tartózkodási helye volt bejelentve (például a CSOK-hitel előírásai miatt), a lakóhelyén már nem hivatkozhatott a helyben lakó ranghelyére. A mostani változással már lehetővé válik annak a bizonyíthatósága, hogy a tartózkodási hely megléte ellenére valaki a lakóhely szerinti településen minősüljön helyben lakónak. A bizonyítás módját azonban továbbra sem részletezi a jogszabály, így a törvényi vélelem megdöntését továbbra is az arra hivatkozónak kell bizonyítania, és arról a kormányhivatal a jóváhagyási eljárásban dönt (ennek keretében pedig továbbra is szerepe lesz a helyi földbizottságnak). Ami viszont változatlanul marad: továbbra is kizárt annak a visszaélésnek a lehetősége, hogy valaki három éven belül két településen is a helyben lakó ranghelyére hivatkozhasson, ezt a kormányhivatalnak külön is vizsgálnia kell.

[Földforgalmi törvény 5. § 4. pont]

Garancia az öntözött területek hosszú távú használatához

Jogos igény az öntözött területek esetében, hogy egy ilyen költséges beruházáshoz a földhasználat hosszú távon biztosított legyen. Ezért néhány évvel ezelőtt bekerült a jogszabályba az, hogy kiemelt (az ökogazdával, a vetőmagtermesztővel vagy az állattartóval azonos) ranghely illeti meg azt a földhasználót, aki öntözési beruházást valósít meg a területen. Erre a ranghelyre azok hivatkozhatnak, akik már eddig is használták a földet, és a területen öntözési beruházást valósítottak meg (mégpedig olyan beruházást, amely alkotórészi kapcsolatba került a földdel – például kutat fúrtak, szivattyútelepet létesítettek). Fontos, hogy ez a ranghely nem egy jövőbeni vállalásra vonatkozik, hanem csak a már megvalósult beruházások esetén vehető igénybe.A mostani változással viszont akkor is biztosított lesz az előhaszonbérleti jog, ha az öntözési beruházást jogilag nem a földhasználó, hanem az öntözési közösség valósította meg (mivel az öntözési közösség általában egy önálló projektcég formájában működik és pályázik, jogalanyiságában eltér a földhasználótól).

[Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés e) pont]

+1) Kúriai határozat a helyi földbizottság véleményezése kapcsán

Nemrégiben született egy olyan kúriai határozat, amely ugyan nem minősül jogszabályi változásnak, de a földforgalmi törvény rendelkezéseit értelmezi. A helyi földbizottság főszabály szerint minden termőföld adásvételi, illetve csereszerződést véleményez, a végleges döntést azonban a kormányhivatal hozza meg, amely eltérhet a földbizottság állásfoglalásától – egy esetet kivéve. Az eddigi gyakorlat szerint a kormányhivatal csak akkor volt kötve a földbizottság állásfoglalásához, ha a vevő mellett egy vagy több elővásárlásra jogosult is van az ügyben (magyarán volt rájelentkező), és a földbizottság egyik felet sem támogatta. Ebben hoz változást egy friss kúriai döntés.

A kormányhivatal eszerint már akkor is kötve van a földbizottság állásfoglalásához, ha az adott ügyletben nem tettek elővásárlási nyilatkozatot és a földbizottság a vevővel szemben nem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását. Ilyen esetben a kormányhivatal még akkor sem írhatja felül a földbizottság állásfoglalását, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Ez utóbbi esetben – akár több alkalommal is – vissza kell küldenie az ügyet a földbizottság részére a megfelelő indokolás megtétele érdekében. Ami nem változik: természetesen továbbra is biztosított a bírósági jogorvoslat lehetősége. [A kúriai döntés száma: Kúria Kfv.IV.37.744/2024/3.]

Az első rész itt olvasható.

A második rész itt olvasható.