Hozamok: a természeté a döntő szó

Körülbelül egy hete aratják az árpát, s az eddigi visszajelzések 2,5-3 tonnás termésátlagról éppúgy szólnak, mint 7-7,5 tonnásról – számolt be a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) növénytermesztésért felelős tanácsosa. A KSH adatai szerint az őszi és a tavaszi árpa tavalyi együttes termésátlaga 5,27 tonna volt.

Az árpa szélsőségesen szóródó terméseredményei előrevetítik, hogy a búzánál is hasonló lehet a helyzet. Ennek Csősz Tibor szerint alapvetően időjárási okai vannak. Márciusban még javában tartott a tél, utána pedig ahol nem belvíz volt, ott teljes mértékben telítődött a talaj. Emiatt sok munkával, például a magágykészítéssel, az állománykezeléssel és a fejtrágyázással is csúsztak a gazdálkodók, ami pedig kihatással lesz a mennyiségre és a minőségre is.

A hideg idő végével szinte azonnal elkezdődött a nyár. Áprilistól mostanáig 20 fokos átlaghőmérsékletet mértek, ami jócskán befolyásolta a növények fejlődését.

A jó idő azt hozta magával, hogy nagyon erős növekedésnek indultak, ám néhány fajtán már áprilisban jelentkezett a hőstressz. A termelők beszámolói szerint idén szinte teljesen mindegy volt, hogy miként próbálták a legjobbat kihozni a választott vetőmagból, az időjárás volt a meghatározó. A csapadék annyira kis területekre lokalizálódott, hogy sokszor még egymástól két-három kilométerre fekvő, egyforma talajadottságú és azonos technológiával művelt – sőt gyakran egy gazdaságon belüli – táblák hozamai között is kétszeres hozamkülönbséget mértek.

A gyengébb termés miatti jövedelmezőségi problémákat tetézheti, hogy mivel nem nőtt magasra a gabona, jóval kevesebb alomszalmával számolhatnak a termelők. Ha ez országos szintű probléma lesz, annak az állattenyésztők ihatják meg a levét, mivel a szalma ára is emelkedhet, illetve nehézséget okozhat a beszerzése.

A következő hetek időjárása annyiban is meghatározó lesz, hogy ha az esőzések széllel is járnak, megdöntik az állományt, ami megnehezíti az aratást, termésveszteséget okoz, ráadásul a betegségek terjedését is elősegítheti.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja