Klímagyilkos marhahús

A javaslatok szerint mindenekelőtt a marhahús és a rizs fogyasztását kellene mérsékelni, mert ezek előállítása jár a legnagyobb légköri karbon-terheléssel.

A hatósági ajánlás a svédországi élelmiszer-fogyasztási irányzatokból indul ki, és megállapítja, hogy az utóbbi 10 év során ott átlagosan 10 kilogrammal – 65 kilogrammra – emelkedett az egy főre eső éves húsfogyasztás. A Világbank előrejelzése szerint a globális élelmiszer-felhasználás az évszázad közepéig átlagosan 50 százalékkal emelkedik, ezen belül azonban a hús iránti kereslet akár 85 százalékkal is megugorhat, főleg annak folytán, Kína és India átveszi a fejlett nyugati államok étkezési szokásait.

Az sem mindegy azonban, hogy milyen állat húsát fogyasztják, mert például egy kilogrammnyi marhahús előállítása – a tenyésztési és a feldolgozási fázisban együtt – 15-25 kilogrammnyi karbon vegyületnek a légkörbe juttatásával jár, ami tízszer annyi, mint a baromfihús esetében. A kérődző állatok által viszonylag nagyobb mennyiségben kibocsátott metángáz ráadásul mintegy 20-szor olyan erős üvegház-hatást vált ki, mint a széndioxid. Metánból emellett az elárasztott, mocsaras területeken folytatott rizstermelés során is nagy mennyiség jut a levegőbe.

A svéd élelmiszerhatósági ajánlás szerint ritkábban és esetenként kevesebb húst kellene fogyasztani, akkor is a következő sorrend szerint kellene a választékot összeállítani: baromfi, sertés, birka és szarvasmarha. A szerzők rámutatnak, hogy a fogyasztók kezében fontos döntés van, amikor a táplálkozási rendjüket és a bevásárlási listájukat összeállítják. Ha a gyakori húsfogyasztás helyett részben vegetáriánus készítményeket tesznek az asztalra, és előtérbe állítják a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, akkor a környezet védelme mellet a saját egészségüknek is jó szolgálatokat tesznek – szól az ajánlás, amelyet a stockholmi hatóságok a többi EU-tagállam kormányának is elküldtek.

A svéd táplálkozási ajánlást kommentálva az EurActiv idézi az Európai Bizottság jelentését, amely szerint az élelmiszerek és az italok előállítása a globális erőforrás-felhasználás 23 százalékát, az üvegház hatású gázterhelés 18 százalékát és a savas anyag-kibocsátás 31 százalékát adja. Az anyag szintén a marhahús és a tejtermékek előállítását teszi az élre a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelő tényezők listájában. Az uniós jelentés a káros kibocsátás visszafogásának fontos tényezőjeként említi az élelmiszerek forgalmában és felhasználásában tapasztalható, óriási pazarlás felszámolását.