Mentik a becsődölt GM-et

A General Motors a legnagyobb amerikai iparvállalat, amely valaha fizetés-képtelenséget jelentett be. Timothy Geithner pénzügy-miniszter bejelentése szerint a céget egyúttal államosítják is: egy 30 milliárd dolláros tőkeinjekcióért cserébe a részvények 60 százaléka az amerikai, 12 százaléka pedig a kanadai kormány tulajdonába kerül. További 17,5 százalékot az alkalmazottak nyugdíjalapjai kapnak, s a vállalat hitelezőinek csak a maradék 10 százalék jut.

Vagyis a közösségi tulajdon aránya eléri majd a 90 százalékot a tavaly 149 milliárd dolláros bevételt produkáló cégnél. Ahogy egy elemző fogalmazott gúnyosan: a vállalatot akár „Government Motorsra” is át lehetne keresztelni, s még a híres GM-logót sem kellene megváltoztatni. Geithner azonban hangsúlyozta, hogy az állam csak ideiglenesen, a teljes öszszeomlás elkerülése érdekében száll be a cégbe, s amint jobbra fordul a vállalat sorsa, azonnal el kívánja adni részesedését.

A csődvédelem iránti kérelem benyújtása azért vált elkerülhetetlenné, mert a június 1-jéig megadott határidőig a GM-nek csak hitelezői 54 százalékával sikerült megállapodnia a több mint ötvenmilliárd dollár értékű kötvényállomány részvényekké váltásáról és a vállalat reorganizációjáról. Az elmúlt öt évben összesen 88 milliárd dolláros veszteséget felhalmozó cég életben maradása azonban az elemzők szerint továbbra is kétséges. A világszerte 252 ezer embert foglalkoztató óriásvállalatot ugyanis termékeinek egyre rosszabb hírneve mellett a globális autóipari válság is érzékenyen sújtja.

Emiatt a mostani reorganizációs terv értelmében alapos karcsúsításon esik majd át a GM. Tizenegy amerikai autógyárát bezárják, további háromban pedig leállítják a gyártást. A céget életképes és rossz részekre bontják. A túlélésre alkalmasnak tartott márkák (ilyen például a Cadillac és a Chevrolet) vélhetően gyorsan, akár három hónapon belül kikerülhetnek a csődvédelem alól, és erőltetett ütemű fejlesztésekbe kezdenek. A Pontiac márkát azonban megszüntetik. A Hummer, a Saturn vagy a svéd Saab márkák sorsa egyelőre bizonytalan.

A GM legnagyobb európai leányvállalataként ismert, Németországban 25 ezer embert (Európa több más államában pedig további 25 ezret) foglalkoztató Opelt a német kormány közvetítése révén szombat hajnalban tető alá hozott egyezség értelmében a kanadai Magna autóipari beszállító és az orosz Szberbank vásárolja meg. Előbbi 20, utóbbi 35 százalékos részesedést szerez a cégben, amelyben a GM 35 százalékos részvénycsomagot tart meg.

Angela Merkel német kancellár szerint Barack Obama amerikai elnök személyes közbenjárása segített elérni a megállapodást. A tervek szerint a Magna oroszországi terjeszkedéséhez használja fel az Opelt. A német szövetségi kormányzat 1,5 milliárd eurós áthidaló kölcsönnel segíti a megállapodást. Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági miniszter azonban fenntartásait fejezte ki az adófizetők pénzének bevonásával szemben.

A szombaton Peer Steinbrück pénzügyminiszter által bejelentett alku tegnap azonban némileg megkérdőjeleződni látszott, mivel a Magna közleményt adott ki, amelynek értelmében átfogó megállapodás ugyan létrejött az Opel megmentéséről, de egyáltalán nem biztos, hogy a részletekről is sikerül megállapodni. Anynyit tudni lehet, hogy a részletes megállapodás kimunkálásáig az Opel-részvények egy független megbízotthoz kerülnek – vagyis a GM-csődeljárás ezeket nem érinti.

„Szuper!” – kommentálta az Opel-mentőakció hírét a cég egyik alkalmazottja, kifejezve a vállalatnál uralkodó hangulatot. Az Opel igyekezett minden követ megmozgatni azért, hogy ne egy másik kérő, a FIAT kezébe kerüljön a cég, mert egy koráb-bi együttműködés idején elég rossz tapasztalatokat szereztek vele.

Giulio Tremonti gazdasági miniszter szerint Berlusconi felhasználhatta volna befolyását, de a cég nem kérte erre.

Giulio Tremonti gazdasági miniszter szerint Berlusconi felhasználhatta volna befolyását, de a cég nem kérte erre. A GM története -->