Hogyan netezik a magyar?

Hazánkban az elmúlt évben a térség átlagához képest gyorsabb ütemben, 13 százalékponttal nőtt az internethasználók aránya. Az internet-ellátottság tekintetében is előkelő helyet foglalunk el a térségben, hiszen a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal.

A közép- és kelet-európai térség felnőtt lakosságának közel fele legalább havi rendszerességgel „száguldozik” az internetes szupersztrádán – ezt tükrözik a GfK Csoport közel 17 000 közép- és kelet-európai válaszadó személyes megkérdezésével 2009 tavaszán készített felmérésének eredményei. Ez számottevő fejlődés 2008 tavaszához képest, amikor ugyanezen térség lakosságának kevesebb, mint 40 százaléka csatlakozott a világhálóhoz. Ezek alapján az internet térhódítása 2008 és 2009 tavasza között Ausztriában és a volt szocialista tömbben (a volt Szovjetunió távoli, ázsiai utódállamai nem vettek részt a felmérésben) jelentősnek mondható, ezzel ez a térség nagy lépést tett az Európai Unió és a fejlett nyugati államok internetes penetrációja felé.

A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország 70 százalékos internethasználati aránnyal. Őket szorosan követik a szlovénok 68 százalékkal, majd a másik két balti állam és Ausztria következik 55-60 százalékos penetrációval. Egy évvel korábban, 2008 tavaszán ugyanezek az országok még versenyeztek a képzeletbeli internetes dobogóért. Az öt listavezető országot a négy visegrádi tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal. Ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.

Bár 2009 tavaszára az előző évi felmérés eredményeihez képest Magyarországon jelentősen megnőtt a saját internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya (36-ról 48 százalékra), a közeljövőben megtorpanhat az otthoni internet további térnyerése. Egyfelől a gazdasági válság hatásainak (növekvő hitelterhek, növekvő munkanélküliség stb.) következtében a magyar háztartások számára az otthoni internetkapcsolat közel sem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak.

Másfelől az internet további terjedésének határt szab az úgynevezett „digitális plafon”, vagyis a számítógéppel rendelkező és a számítógép használatához értő lakosság aránya. Tapasztalatok szerint hazánkban a „digitális plafon” és az otthoni internet penetráció közötti rés már meglehetősen szűk, így megtorpanhat az internet további térnyerése.